Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN

A közös havasbirtoklás jó példáját nyújtja az aranyosszéki falvak Torockó környéki, Székelykö mögötti erdőségének históriája. A "Székelyerdő" közös széki birtoklását már 1538-ban emlegették. 1640-ben I.Rákóczi György fejedelem kinyilvánította, hogy a hatalmas erdő Aranyosszék helységeinek közös birtoka. A XVIII. században kísérletek történtek helységenkénti felosztására, vagyis a "széki közbirtok kisebb falusi köztulajdoni formákra" történő redukálására.

175 Több falu közös havasbirtoklásának további jellemző példái: A háromszéki "kilenc falu erdeje," az ugyancsak háromszéki "Hatod" erdeje, legelője, Marosszék három széki havasa,

176 valamint az udvarhelyszéki "Tizenhétfalu havasa," az un. "Tizenhétfalusi Hargita". Kérdéses, hogy az utóbbi , amely Oroszhegyhez, Varsághoz viszonylag közel, Szentegyházasoláhfalu környékén feküdt, valóban több falu közös birtoklású területe volt-e, és ha igen, mikor osztották föl a falvak egymás között? A XX. század eleji Udvarhely vármegyei térképeken ugyanis a Tizenhétfalusi Hargita területén ugyanolyan távoli második faluhatárok hálózatát látjuk, mint a Varságtól délre fekvő erdőségekben.

177 Kérdés: Volt-e valaha a "Negyedfélmegye havasa" birtoklási és használati rendjéhez hasonló falvak közötti osztatlan, közös havasbirtoklás a Görgényihavasok déli nyúlványán, a Nagyküküllő forrásvidékén, a XX. századi Varság község tájékán? Vajon Oroszhegy falutól a gyergyói határig Oroszhegy község privilégiuma volt-e a havashasználat, vagy a többi havasaljai falu is részesedett közös birtoklás keretében a hatalmas erdőségek áldásaiból? Sajnos, e sorok írója a rendelkezésére álló források alapján a megnyugtató válasszal ezen a helyen adós marad. Biztosnak látszik azonban, hogy ha volt is valaha a havasalji falvaknak havasbirtokló közössége, az nagyon korán felbomlott. A havashasználó közösséghez tartozó falvak megosztoztak a birtokon, és a határokkal tagolt havasi erdőterületeket faluközösségi birtokokként használták tovább. Amikor a XVI. század közepén felbukkantak az érdemi történeti források, már viták, pereskedések voltak a havasaljai falvak között a Varság környéki havasok birtoklásának joga miatt. A havasi erdőségekben elhatárolódtak a különböző falvak birtokai, de a határok nem voltak stabilak, szilárdak. Emiatt törtek ki az összetűzések. A XVI. századi, korai perekből úgy tűnik, mintha a havasokra áhítozó kis falvak a helyzeti előnyben lévő Oroszhegy ellen törtek volna, törekedvén pozícióinak gyengítésére és havasi privilégiumainak csorbítására. IMREH István 1979. 20. - IMREH István 1983. 149. IMREH István 1983. 149-153. SÁNDOR István 1942. 6-7. - A Csíkszeredai levéltárban őriznek egy nagy köteg határpert a XIX. század elejéről a "Tizenhétfalusi Hargita" határviszonyairól. A perben nem tizenhét, hanem tizenhat falut emlegettek. Többször hivatkoztak egy 1583. évi levélre, amely a határok kijelöléséről szól. (CSÁL. UMGy. Nr. 985) - A zetelaki plébánia irattárában ugyancsak található egy 80 oldalas per 1832-ből Zetelaka és Bögöz havasi határáról, amelyben többször emlegették a "Tizenhétfalu" havasi birtoklását. (ZEPI. Acta Parochialia. 1735-1840. 32.) - Pesty Frigyes helynévgyűjteményében Máréfalva leírásának bevezetőjében olvasható: "Fenyédvize ered a 17 falusi Hargita ...erdeéből". (PFH. 79.)