Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
források tanúsága szerint Oroszhegy római katolikus lakossága leginkább a felsorolt helységek lakóival tartott fenn népi kapcsolatokat. 27 OROSZHEGY TÖRTÉNETÉNEK VARSÁGOT ÉRINTŐ NÉHÁNY KÉRDÉSKÖRE A témák kijelölése Bár különböző levéltárakban, elsősorban a Kolozsvári Állami Levéltárban és a Csíkszeredai Levéltárban viszonylag sok adatot sikerült feltárnom 28 Oroszhegy múltjáról, e helyen nem vállalkozhatok arra, hogy teljességre törekvő, áttekintő képet adjak Oroszhegy helytörténetéről. A varsági hegyi tanyák kialakulásáról és településrendjéről szóló jelen tanulmányom terjedelmi keretei nem teszik lehetővé, hogy részletekbe menően foglalkozzam Oroszhegy történelmi útjának alakulásával. Ugyanakkor Varság története a XX. század elejéig része volt Oroszhegy történetének. Az elszakadás után is ezer szál kötötte össze Oroszhegyet, mint anyafalut, a hajdani havasain alakult tanyaközséggel, Varsággal. A varsági viszonyok megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen az oroszhegyi helytörténet alapvonalainak és néhány egyedi arculatú kérdéskörének megismerése. Ezért a továbbiakban néhány általános megállapításon túl Oroszhegy történetéből azokkal a részterületekkel foglalkozom, amelyek varsági vonatkozásúak, illetve amelyek elősegítik a varsági múlt, a varsági népesség és a varsági települési hagyomány könnyebb megismerését. E szempont alapján az oroszhegyi múltból az alábbi témák rövid bemutatását tartottam szükségesnek: Tartód vára; Diafalva; az Urusos kút és a Szent László hagyomány; népesség, nyelv, kontinuitás; vallás; a Tifánok sorsa; a faluközösség önszervező és rendfenntartó szerepének néhány eleme. Az oroszhegyi agrártörténet legtöbb kérdését nem itt, hanem a szállástartásról szóló fejezetben tárgyalom. Bízom abban, hogy nyílik még lehetőségem arra, hogy a levéltárakban feltárt, de itt fel nem használt oroszhegyi adatokat helytörténeti vagy történeti-néprajzi tanulmányban közzétegyem. Ez látszik a XVI. század végétől fennmaradt Udvarhelyszéki perek vallomásaiból. Az Oroszhegy környéki falvak lakói fölöttébb járatosak voltak egymás határában. A felsorolt falvak férfi lakói szinte személyesen is ismerhették egymást. Rokoni szálak sokasága fizte össze őket. Egyik faluból a másikba költöztek, és ott otthonosan érezték magukat. (USZO.) - KAL. UTJ. II. 3., 4., 5., 6., 7. (1602-1619) II. 17. (1640) - Oroszhegy falu anyakönyveinek többsége sajnos ismeretlen helyen lappang. A Csíkszeredai Levéltárban fellelhető, 1857-től 1889-ig terjedő házassági anyakönyv tanulsága szerint az oroszhegyiek leggyakrabban oroszhegyivel kötöttek házasságot. Ha etöl a párválasztási hagyománytól eltértek, a nem oroszhegyi házastárs leginkább Farkaslakáról, Zetelakáról, Bogárfalvárói, Szenttamásról, Lengyelfalvárói, Szentkirályról, Fancsalról, Ülkéröl, Korondról, Szentlélekről, Szombatfalvárói és a viszonylag távoli Kápolnásfalvából származott. (CSAL. Oroszhegyi házassági anyakönyvek 1857-1889.) Ezúton köszönöm a Direktia Generala Arhivelor Statului, Bukarest illetékeseinek, hogy 4824/15.06. 1993. és 7924/1. IX. 1994. sz. határozatukkal engedélyezték számomra a levéltári kutatást a kolozsvári és a csíkszeredai levéltárban. Köszönettel tartozom a kolozsvári és a csíkszeredai levéltár alkalmazottainak, hogy segítőkészségükei megkönnyítették munkámat. Köszönöm Oroszhegy, Székelyudvarhely, Korond, Zetelaka és Varság plébánosainak, hogy plébániáik régi iratai közt búvárkodhattam.
