Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN

hogy lészen eö Kegyelmeknek a Küküllön túl Tálas Kaliba nevezetű helyben a Közönséges falu Erdeiből nagy munkával ki irtot egy darab Oratvány Kaszáló hellyek, melynek vicinussa nap keletről Szabó András Kaszáló helyje nap nyugatról a Berketzi János fijaji Oratásos helyjek, eö kegyelmek ezen helyre tett munkájoknak fele jutalmát által akarván tenni oda, ahol sem a rozsda meg nem emészti, sem a máj meg nem eszi, sem a Tolvajok el nem lopják, ezen vicinált Oratásos Kaszáló helyjeknek a hason fele részit által adák az Oroszhegyi Plébános Urak számár a... örökösön oly kötelezés alat, hogy Esztendőnként eö Kegyelmekért, élő és meg holt Atyok fajiért egy Szent Mise szolgáltassék énekes, melyre a mostani fungens Plébános Úr magát kötelezvén, az ez után következendő plébánus uraknak Képében a fent írt Jóságot Birodalmában általis vevé. Mely Istenes adomány és Kötelezés e szerént mené véghez müis ezen obiigatorialis levelet ki adtuk nevünk alá írásával és pets étünkkel meg erősítve. Oroszhegy 1817. 6. Mártii. Márton András, Szabó András falu nótáriussá."

290 A következő adat azért tekinthető fontos mérföldkőnek a varsági hegyi tanyák múltjának históriájában, mert megfogalmazója végre megemlítette a szálláshellyé vált irtáskaszálők legjellemzőbb épületét: a "derék pajtát".

291 Ez a kissé jelkép értékű épület tette a szállást igazán szállássá. 1836. aug.. 23-án havasi kaszálóiról végrendelkezett Hajdó György oroszhegyi-diafalvi lakos: "Vagyon a Küküllő folyó vize mellett két Kaszálló hellyem, a felsőt magam rész szerént cselédim és más fogadottak által sok költségekkel s fáradságokkal szerzettem, eztet, hogy a Hajdó néven levő atyámfiaihoz vérségi hajlandóságomat meg bizonyítsam, nékiek hagyom az igen derék pajtával edgyüt 15, az az tizenöt m. forintokba. Az alsót, a fűrészeknél valót szerzettem 28, az az huszonnyoltz m. forintokkal, a rajta lévő pajta és kert 10 az az tíz forintokba az alább meg írt conditio alatt marad Márton Pál Etsém Uramnak."

292 A pajták emlegetésén kívül a szöveg nagy érdeme az irtott kaszálók adásának, vevésének, örökíthetőségének dokumentálása, valamint "fűrész", vagyis vízzel hajtott fafürészelő telep 1836. évi varsági működésének bizonyítása. 1855. tavaszán a székelyudvarhelyi "járási elnök" külön rendeletben utasította Oroszhegy vezetőit, hogy akadályozzák meg falusfeleik tartós havasba költözését: „Rendelet Oroszhegy községre nézve. Értésemre esvén az, hogy több Családok a' Falvábol egész éven át mind fel költöznek a' havasra, folytonosan ott laknak, 's ez által a' köz igazgatási dolgok nagyon hátráltatnak, ennél fogva az Elöljáróságnak kemény felelet terhe alatt meg hagyatik, hogy kivévén a nyári kaszálás vagy is szénacsinálás idejét, tellyességgel senkinek semmi szín alatt meg ne engedje, hogy egész családostol a' havasra fel költözzék 's ottan lakjék, mert Először: Ezáltal a' Czellengőknekis a' havason lakók által alkalom adatik arra, hogy ottan magokat azoknál meg húzzák és ottan tolvajkodjanak. OPI. Kontraktusok. 1817. Föltehetőleg csűrről volt szó, de az iratot fogalmazó jegyző a pajta szót használta. Mindezt azért szükséges megjegyeznem, mert a XX. századi Székelyföldön a pajta szó a csűrnek nevezett faépítmény egyik részére vonatkozik. OPI. Lelkészi ügyiratok 1836.