Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

1. A TELEPÜLÉSNÉPRAJZI KÉP NÉHÁNY VONÁSA

vonatkozó Bátky-féle fejtegetéseket a következő szerző már úgy értelmezi, hogy a magyarságnak egyáltalán nincsenek hegyi szórványtelepülései, amely megállapítás a több évszázadot felölelő újkorra vonatkoztatva már nyilvánvalóan nem igaz. Fölöttébb nagyvonalúan fogalmazott a XX. századi jelent bemutató földrajzi összefoglalásában a kiváló földrajztudós Prinz Gyula, amikor azt írta: „A Székelyföldön nincs is hegyi tanya."

2 Ez a kijelentés, nem pontatlan fogalmazással társított múltba nézés, mint Bátkynál, hanem az élő települési realitás nagyvonalú figyelmen kívül hagyása. Amikor ez a súlyos kijelentés íródott, Varság már évtizedek óta magyar hegyi tanyák önálló községeként élte életét, és a környező tájak magyar hegyi tanyái is nagy múltú szórványtelepekként színezték Erdély települési képét. Tanulmányomban jobb híján a tanya kifejezést használom a varsági hegyi szórvány telepek jelölésére. Megjegyzem azonban, hogy Varság népének nyelvében a tanya szó nem használatos olyan jelentéssel, mint ahogy az a Magyar Alföldön, illetve a magyar köznyelvben általános. Néha lehet hallani Varságon a tanya szót, de jelentése valamiféle erdélyi közigazgatási nyelvből alászállt enyhén eltorzult jelentés. Külterületi házakkal megszórt, tanyás határrészt értenek alatta, pl. Bagzos tanya, Sólyomkő tanya stb.

3 Elsősorban községházi körök, közalkalmazotti rétegek nyelvében fordul elő ez a speciális jelentés. Innen terjed a parasztság szóhasználatának gyakorlatába. Jó példája ez annak, amikor a távoli, csak hallomásból ismert dolgok neve eltorzult jelentést kap. Az eredendően tanyátlan Erdély az Alföld legjellemzőbb újkori emberi telephelyeinek nevét megváltoztatott jelentéssel próbálta alkalmazni. Az egy-egy család magányos telephelyének alföldi tanya elnevezéséből Erdélyben „külterületi lakott hely," sok család szétszórt lakóhelyét együttcsen jelentő, határrész értelmű szó lett. Ez az eltorzult jelentés ellentétes a magyar köznyelvvel. Tudományos szövegben való köznyelvi szerepeltetése sok zavart okozna. Ezért tanulmányomban lehetőleg nem használom. Igyekszem nem terjeszteni. Ellenben, mivel a szórványtelepülés magányos telephelyeit valahogy meg kell nevezni, az alföldi, illetve a köznyelvi tanya szót használom jelölésükre, esetenként megtoldva a „hegyi" jelzővel. A magányos családi telepnek tulajdonképpen nincs neve Varságon. Ez tükröződik a földrajzi nevek világában is. Az Alföldön a tanyát birtokló család neve a hozzátett tanya szóval naponta használt, fontos földrajzi név, gyakorta emlegetett tájékozódási pont. A Gyenizse-tanya, Kovács-tanya, Rózsa-tanya elnevezések egyegy család telepének neveként évtizedek, sőt esetenként évszázadok alatt bevonultak a nagyhatárú alföldi tanyás települések legfontosabb földrajzi neveinek világába. Varságon, mivel a tanya szót nem használják a családi telepek jelölésére, ilyen földrajzi nevek nem alakultak ki. Legfeljebb így jelölik meg a családi telephely közelében történő dolgok helyét: Pál Katona Gyurinál, Tifán Andráséknál stb. A határbeli szórványtelep családi házára, gazdasági épületeire és portájára a bennvaló kifejezést használják. Ez a szó Erdélyben általános a falusi telek és épületeinek jelölésére. Ezt 2 PRINZ Gyula - TELEKI Pál 1936-1938. 314. 3 A tanya szó efféle jelentésű használatának korai példája az oroszhegyi jegya> egyik levelében olvasható 1881-ből. Amikor Sólyomkőröl, Forrásközéről és a Küküllő nevü tanyás településről együtt ír, egyszer így fogalmaz: „az iskola Forrás között, a jelenlegi helyén állítassék-e helyre, vagy a három tanyának egy alkalmasabb pontjára szállítassék által?".(OPI. Pléb. iratok. 1881.)