Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN
A székely havasokra nehezedő fejedelmi hatalom valamiféle lazulása következett be 1599 táján. Erre utalhat az oroszhegyiek 1599. évi megnyilatkozása a Lengyelfalvával vívott havasi perben: "Ez mostani Urunk pedigh kit-kit megh zabadított most birodalmiban my s megh zabadultunk ebben". Hasonló sóhajtás olvasható a lengyelfalusi válaszban is: "mjert most az Úristen illjen zabadsagot adoth, hogy az reghi zabadsaghnak ideje s modia zerent mindenek megh zabadultak birodalmúkban, mys megh zabadultunk ebben ugjminth reghtől foghua való birodalmunkban ". I9H Oroszhegy határa és az oroszhegyi határperek Oroszhegy helység hosszan elnyúló határáról és benne a későbbi Székelyvarság területéről az első érdemleges írott adatot 1569-ből ismerjük. Ekkor Bogárfalva és Szentlélek perbe hívta Oroszhegyet a Küküllön túli havasok birtoklásáért. A perbéli jegyzőkönyv legfontosabb része fennmaradt. Szövegével indult 1983-ban a Székely Oklevéltár új sorozata. Különös kutatói szerencse, hogy a legkorábbi megőrződött udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyv éppen oroszhegyi, sőt varsági vonatkozású. 199 A perszövegben előforduló "az Küköllön tull való perben forgó nevezetes heljek", "az Küköllön tul való hauasnak allapottja", "az Küköllönek Gjergjo felöl való fele" kifejezések kétségtelenül arra a területre vonatkoznak, amelyen a XX. században Székely varság község létrejött. Ezt a területet a néhány évvel későbbi perekben rendszeresen Ország havasának hívták. 1569-ben azonban nem használták az Ország havasa kifejezést, pedig kiváló alkalom kínálkozott rá. Ez lehet véletlen. Jelentheti azonban azt is, hogy az Ország havasa, mint ismert, de ritkán használt kifejezés a XVI. század utolsó évtizedeiben, a régi székely szabadság megnyirbálása idején, a fejedelmi hatalom hangsúlyozásának nyelvi vetületeként erősödött meg az udvarhelyszéki hivatali nyelvben. Az 1569. évi per legfontosabb tanulsága - témánk szempontjából - az, hogy Oroszhegy népe már 1569 előtt, vagyis a XVI. század közepén "bírta és élte" a Küküllön túli havasokat, a XX. századi Varság község területét. "Küküllön túli" havasbirtoklása feltehetőleg hosszú múltra nyúlt vissza. 1569 táján a szentlélekiek és a bogárfalviak, akik egy korábbi egyezség alapján a Küküllő jobbpartján már legálisan megvetették lábukat, valószínűleg megirigyelték az oroszhegyiek jósorsát, és sertéseiket áthajtották a "Küküllön túlra". Valószínűleg korábban is csináltak már ilyet "titkon kapdosva" vagy az oroszhegyiek engedelméből. Most azonban az oroszhegyiek rajtakapták őket és elhajtották sertéseiket. Ezért indították el a pereskedést. A bírák nehezen tudtak igazságot tenni. Végül úgy határoztak, hogy 58 oroszhegyi gazda, valószínűleg a gazdák összessége, esküvel bizonyítsa a Küküllön túli oroszhegyi birtoklás kizárólagosságát. Egészen pontosan arról kellett esküt tenniük, hogy a bogárfalviaknak és a szentlélekieknek a Küküllön túl "békességes birodalmuk nem volt". Az oroszhegyi férfiak vidáman letették az esküt és ezzel megnyerték USZO. III. 110. USZO. I. 15-16.
