Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN

Az Ország havasa fogalmáról A XX. századi Varság község határai és annak közvetlen környékét, a Görgényi-havasok délkeleti nyúlványát a XVI-XVII. századi történeti források Ország havasa néven emlegették, miként a Görgényi-havasok északnyugatabbra fekvő területét, a Marosszéki Ország havasát is.

178 Az Ország havasa név valószínűleg arra az időre emlékeztet, amikor a Görgényi-havasok területének egy része még királyi, majd fejedelmi birtoknak, a görgényi váruradalom tartozékának számított. Az udvarhelyszéki Ország havasa területét nehéz pontosan körülhatárolni. Szűkebben értelmezve Oroszhegy "Küküllön túli" birtokait, a XX. századi Székelyvarság község területét, tágabban értelmezve az útra kelt Nagyküköllő mindkét oldalán elterülő havasi erdőségeket értették alatta. 1592-ben az oroszhegyiek prókátora így fogalmazott: "Orzag Hawassa Gyergio felöl, Vrunk hyrodaírna". Ugyanebben a perben az oroszhegyiek azt állították, hogy a vitatott Nyulad nevű határrészük egyik vicinusa az Ország havasa. Ezzel a nagyvonalú megfogalmazással tulajdonképpen arra céloztak, hogy a Nyulad és a Nagyküküllő közti terület, vagyis a különböző hegyaljai falvak által használt erdőség is az Ország havasához tartozik. A fancsaliak persze saját érdekükben azt hangsúlyozták, hogy a Székelyaszó pataka, a Fancsali fenyő és a Fancsali vez nevű területek Nyulad igazi határai. Ezzel a megfogalmazással kimondatlanul bár, de a Küküllön túlra igyekeztek tolni az Ország havasa déli részét. A nevezetes havast egyébként egyik nyilatkozatuk a Fejedelem Havasa névvel illette.

179 Nem kevésbé tanulságos egy lengyelfalvi tanú vallomása 1612-ből, aki az "Ország havasára, Zetelakán felül... Kis Küküllő oldalában" kifejezést használta.

180 Vagyis Ország havasának nevezte a két Küküllő legfelső szakasza közti területet is, amely részben az oroszhegyiek, részben az alsó- és felsősófalviak "birodalma" volt. Feltételezhető tehát, hogy a XVI-XVII. századi udvarhelyszéki szóhasználatban Ország havasának azt a hatalmas erdőséget nevezték, amely a Zetelakát Gyergyóval összekötő és a Görgényi hegyeket a Hargitától elválasztó völgytől a Marosszék széléig terjedt, északkeleten Gyergyó határáig, déli irányban pedig az oroszhegyi határ közepe tájáig nyúlt. Fentebb már idéztem az "Ország havasa,...Urunk birodalma" kifejezést, amelyet az oroszhegyiek használtak 1592-ben, és amelyben az Urunk kifejezés a szövegösszefüggésekből következően Erdély fejedelmét jelenti. Tudjuk viszont, hogy a "Küküllön túl" való havasokat, vagyis az Ország havasa nevű terület lelkét egy széki bíróság 1569-ben már Oroszhegynek ítélte.

181 Sajnos, e helyen megválaszolatlanul IMREH István 1983. 149. - USZO. III. 327. A mutató készítője a Varság környékére vonatkozó Ország havasa tájnevet így határozta meg: "Ország Havasa: a Hargitai-havasok". A perekben emlegetett udvarhelyszéki Ország havasa nem a Hargita, hanem a Görgényi-havasok egy részét jelentette. Vö.: a 2. fejezet elején írottakkal! USZO. II. 73-74., 99. - Az Ország havasa fogalmába valószínűleg beletartoztak azok a Küküllő jobbparti erdőségek is, amelyeket a havasalji kis falvak birtokoltak Nyulad és a Nagyküküllő között. Erre utal egy szentkirályi tanú 1592. évi vallomása, amely szerint "...teob falwk is fel járnak Fenyeoben az Orzagh Hawassara". 1569 óta adatolható, hogy a "Küküllön túl" csak Oroszhegy birtokolt. A fent említett több falu erdeje a Küküllő jobbpartján feküdt.(USZO. II. 84.) KÁL. UTJ. II. 5. 11. USZO. I. 15-16.