Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
hatalmas ősrengeteget a hegyaljai falvak között, a havasokban járatos emberek tudták, számontartották, hogy egyik vagy másik falu népe melyik területen makkoltathatott, mely erdőrészen vághatott fát, hol végezhetett irtást. Az is látszik azonban a korai perekből, hogy a határok nem rögzültek eléggé. Időnként kemény viták támadtak a havashasználó falvak népe között egy-egy erdei terület hovatartozásáról. Oroszhegy, Szentkirály, Ülke, Tibód, Szenttamás, Szentlélek, Farkaslaka és a többi havasalji falu évszázadokon keresztül nagyjából ugyanazt a területet mondhatta magáénak. A XVI-XVII. században már használt havasi birtokaik megőrződtek a XX. századig. Ez a folytonosság azonban valószínűleg nem csak időben előrefelé voltjellemző, hanem bizonyára visszafelé is, a havashasználat homályba vesző kezdeteiig, talán a székely letelepedésig. A havasokból való részesedés legfontosabb sajátosságának tekinthető, hogy Oroszhegy jóval nagyobb havasi területet birtokolt, mint a többi falu. Már a NagyKüküllőig nyúló erdős határrésze is óriási volt, nem beszélve arról a földről, a mai Székelyvarság határáról, amely a Nagy-Küküllőn túl terült el, és egészen a gyergyói vízválasztóig terjedt. Mondhatnánk, Oroszhegy birtokolta az Ország havasa központi részét. A többi környező falunak csak perifériális területek jutottak. Igaz, Oroszhegy több történelmi korszakban népesebb falunak látszik az összeírásokból, mint legközelebbi szomszédai, pl. Szentkirály, Tibód, Ülke, Szentlélek, stb. Ezzel azonban nem indokolható teljesen a birtoklási aránytalanság. Valami más erőnek, körülménynek is közre kellett játszani a dolgok ilyetén alakulásában. Ez az erö, ez a körülmény talán a foglalás időbeli elsőségében keresendő. Ha Oroszhegy mint gyepüelvére telepített határvédő falu már a telegdi székelyek Udvarhelyszékre telepítése előtt is létezett, és első lakói láttak el szolgálatot Tartód várában, volt alkalmuk arra, hogy a havasi táj nagy részét, mégpedig a központi részét a maguk birtokává tegyék. Talán, mint határvédőknek, felsőbb akarat is nekik jutatta ezt a hatalmas erdőrengeteget. Az Ororszhegyre települő székelyek bizonyára a helyben maradt és beolvadt régi lakosok jogán, vagy egyszerűen a helység azonossága jogán, "megörökölték", töretlen használatukkal folytonossá tették a hatalmas havasi határ birtoklását. Az új falvakat alapító székely közösségeknek csak a havasi erdőségek peremterületei jutottak. Oroszhegy falu havasbirtoklásban mutatkozó elsősége elvezethet bennünket ahhoz a gondolathoz, hogy Tartód várának építőit, gondozóit, őreit az Árpád-kori Oroszhegy határvédő lakóiban keressük. Oroszhegy és Tartód várának kapcsolatát sejteti az a körülmény is, hogy maga Tartód vára, illetve annak helye, a Küküllő menti Várhegy, nem egy közelebb fekvő falu, pl. Korond, hanem a fölöttébb távoli Oroszhegy birtokában volt a XVI-XIX. században, míg a XX. század elején az Oroszhegyből kivált Székelyvarság község meg nem "örökölte". Diafalva Oroszhegy falu egyik negyedét, amely láthatólag elkülönül a település nagyobbik részének összefüggő tömbjétől, évszázadok óta Diafalva néven emlegetik. Varsági tanulmányomban azért kell néhány mondatot szánnom Oroszhegy falu belső települési tagoltságára, illetve Diafalva elkülönülésére, mert a Diafalva kifejezéssel
