Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
az arra alkalmas irtáskaszálókon az időszakosan használt szállások egy része fokozatosan állandóan lakott hegyi tanyává alakult át. 49 Minden valószínűség szerint tehát a középkorban, különösen a XI-XII. században nem létezett falutelepülés Tartód várának közvetlen környékén, vagyis a mai Székelyvarság területén. Bizonyára igaza van azonban Benkő Eleknek is, amikor azt állítja, hogy a Tartód várához hasonló várak nem tölthették be szerepüket a velük összeköttetésben álló falutelepülések nélkül, hiszen már megépítésüket is a környezetükben lévő falvak népe végezte. 50 Ez ellentmondásnak látszik a javából mindaddig, amíg nem feltételezzük, hogy az őserdők közepén épült Tartód várának építését, gondozását, őrző szolgálatát olyan falu népe végezte, amely a havasok nyugati szélén, az ún. Hegyalján vagy Havasalján: Korond, Oroszhegy környékén települt, de állandó összeköttetésben állt a havasi várral. Nem véletlen, hogy az erdélyi havasok területén általában nem keletkeztek magyar falvak. A havasokban uralkodó éghajlat, a havasi természeti környezet, a rövid vegetációs időszak nem kedvezett a megélhetést biztosító mezőgazdasági termelésnek és a falutelepülcsnek. így volt ez Székelyvarság térségében, a Görgényi-havasokban is. Ezért a Tartód várát építő, gondozó, őrségét ellátó falu valahol a havasi erdők szélén, a Havasalján jött létre, ahol a településre kedvezőbbek voltak a természeti, éghajlati viszonyok, ahol könnyebb volt megélni, és ahonnan a várat némi fáradság árán ugyan, de rendszeresen meg lehetett közelíteni. Ne felejtsük el, hogy az író-kutató úrféle Orbán Balázs gyalog hat óra alatt tette meg az utat Korond és Tartód vára között. Lóháton és az erdei közlekedésben járatos környékbelieknek ez az út bizonyára jóval rövidebb ideig tartott. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az oroszhegyiek a hatalmas hegyi erdőkön keresztül az újkorban évszázadokon átjártak szekérrel Küküllő menti és varsági kaszálóikra. Bizonyára keserves zötyögéssel haladtak, de a lényeg az, hogy utaztak. Az efféle erdei szekerezés elválaszthatatlan volt havashasznosító életmódjuktól. 51 Ezek után súlyos kérdés, hogy melyik hegyaljai falu kötődhetett Tartód várához. Melyik helység lakói építették, gondozták falait, melyik falu népe látta el a tartódi őrszolgálatot. A helyzetet komplikálja, hogy olyan falu jöhet szóba, amelyik a telegdi székelyek udvarhelyszéki letelepedése előtt már létezett a havasalji gyepüövezetben. Ferenczi István Rabsonné várát az ún. ős-Parajddal, Tartód várát pedig egy Korond tájékán feltételezhető hajdani besenyő faluval hozta kapcsolatba. 52 Engedtessék meg, hogy a koraközépkori históriában meglehetősen járatlan néprajzkutatóként, újkori havasbirtoklási viszonyok és néprajzi kapcsolatok előképeit nyomozva, e helyen fölvessem a havasalji Oroszhegy falu és Tartód vára koraközépkori kapcsolatának lehetőségét. Természetesen nem a mai Oroszhegyről A XIX. századi híradásokra: ORBÁN Balázs 1868-1873.1: 96., 131. - PFH - OPI., KOPI. BENKŐ Elek 1991.235. A Tartód vára és Oroszhegy falu közti közlekedés lehetőségére utalt 1895-ben Téglás Gábor, amikor a Tatárok útja nevű erdei útszakaszról megállapította, hogy valaha ott volt tartód várának kijárója az oroszhegyi fennsíkra és onnan délre, a Nyikó mellékére. (TÉGLÁS Gábor 1895. 316.) FERENCZI István 1991. 6. - 1994/a. 70-71. - Feltételezi, hogy a Hunyadi János egyik 1455. évi oklevelében szereplő, de később eltűnt Besenyőfalva a Korond határában lévő Kadács-mezö területén feküdt és besenyő eredetű lakói adták Tartód várának őrségét.
