Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
tájékát. A Küküllő menti erősségnek, mint a határvédő várláncolat tagjának az volt az elsődleges feladata, hogy a Putna-hágón átvezető út forgalmát ellenőrizze. 38 Tartód vára hajdani szerepének latolgatása során a kutatókban felmerült a birtokközpont szerep és a menedékvár jelleg is, mint a vár építésének és fenntartásának esetleges indítéka. A birtokközpont szerep ötletétől Tartód vára esetében könnyen búcsút vehetünk, mert környékéről hiányzik és valószínűleg mindig is hiányzott a birtok. A hatalmas őserdők igazgatására nem kellett várat építeni. Nem különb a helyzet a menedékhely jelleggel sem. A vár környékén nem voltak falvak, így nem igazán akadt, aki falai közé meneküljön. Csak a távoli hegyaljai, havasaljai falvak lakói menekülhettek volna ide. Nekik viszont valószínűleg a havasi őserdő is megfelelt búvóhelynek, ha veszélyessé vált a helyzetük. A történelem tanúsága szerint a hódító hadseregek és a portyázgató kisebb katonai egységek, különösen Erdély hegyvidéki tájain, a folyóvölgyekben és a falvakkal megrakott medencékben haladtak. Pusztítottak, égették a falvakat, rabolták a lakosság vagyonát, állatállományát, kardélre hányták vagy rabszolgának fogdosták az embereket. Nem valószínű, hogy a legbátrabb és a legráérőssebb hadsereg is arra vetemedett volna, hogy a Görgényi-havasok erdőrengetegében nyomozzon néhány bujkáló székely után. Ha pedig így van a dolog, akkor minek a távoli menedékvár? Különösen, ha nincsenek épületei, ha fedelet sem nyújt a bujdosó feje fölé. A havasaljai székely, járatos lévén a famunkában, a kalibakészítésben, zsindelycsinálásban, néhány nap alatt készített magának meghúzódásra alkalmas kis faépületet a havas bármelyik biztonságosnak vélt részén, ha ellenség elől bujdosva hosszabb időt kellett falujától távol, erdőben töltenie. Nem tartozik Tartód várának témaköréhez, de a menekülésekről, elfutásokról szólva e helyen kell tennem egy kitérőt részben a tájbeli hagyományra, részben saját levéltári kutatásaimra alapozva. Annak illusztrálására, hogy szükséghelyzetben a havasalji nép valóban a havasi erdőkben keresett menedéket, néhány jellemző adatot említek. A legjellemzőbb példa a fenyőkúti Hazanező helynév korondi népi magyarázatának mondai formája. Hazanezö-nek a „Korondi hegy" egyik fenyőkúti határrészét nevezik. Tőle északra található a Korondága nevű dús fenyőerdő. Ennek középső 4-5 hektárnyi részét Házakhelye néven emlegetik. A helyi hagyomány szerint az egyik tatár pusztítás idején a korondiak a havasi erdők felé menekülvén a Korondága erdejében húzták meg magukat. Mivel hosszabb időt töltöttek ott, ideiglenes házakat is építettek. Erre utal a Házakhelye helynév. Időnként előremerészkedtek addig a helyig, ahonnan leláttak a falura. Óvatosan kémlelték, elmúlt-e már a veszély. Megfigyelőhelyük tájékát a korondiak azóta Hazanező-nek nevezik. 39 Oroszhegy erdei határában található a Kemence sorka helynév. Erről az A Putna-hágón átvezető út később, ismeretlen időpontban elvesztette jelentőségét. Forgalma a csaknem másfélszáz méterrel magasabb Bucsin-hágón át vezető mai útra terelődött át. - FERENCZI István 1991. 7., 1993. 7., 1994/a. 51., 79., 108. - Benkő Elek nem tartja valószínűnek, hogy valaha létezett "sóút" a Putna-hágón keresztül. (BENKŐ Elek 1991. 234.) - A XIX. század végén már Téglás Gábor is felhívta a figyelmet a Görgényi-fennsíkon vezető hajdani utak jelentőségére. (TÉGLÁS Gábor 1895. 315.) TÓTH Márton 1991.
