Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY

hagyomány lényegét valószínűleg tükrözi az a rövid leírás, amelyet a Tartód vára helynév magyarázataként az oroszhegyi jegyző vetett papírra 1865-ben a helyneveket gyűjtő Pesty Frigyes számára: „Tartod vára, ez egy omladék, a fenyő benőtte, de van most is benne egy mély kút, a melyet a nép ajka szerént feneketlennek nevez, a Küküllő folyamból vette vizét, s veszi még máig is, a rege szerént a Tündér Leányok lakták hajdan.'"

7

'

1 Valószínűleg az udvarhelyszéki tájon élő hagyományból értesült Tartód váráról Kővári László, aki 1866-ban az Erdély építészeti emlékeiről írt könyvében néhány sor erejéig megemlékezett róla.

3 Alaposabb leírást készített Tartód várának maradványairól Orbán Balázs, aki vette a fáradságot, és Korondról indulva kísérővel elgyalogolt a végtelennek tűnő erdőkön át a Küküllő menti épületromokhoz. Gyalogútja Korond és Tartód vára között hat óráig tartott.

33 Negyedszázaddal később Téglás Gábor írt röviden más várak társaságában Tartód váráról, és azt számottevő kutatás nélkül némi könnyelműséggel a dák várak közé sorolta.

34 Végre Ferenczi Géza és Ferenczi István 1962 és 1965 között, szűkös anyagi lehetőségek közepette ugyan, de ásatásokat végeztek a Tartód pataka fölött magasodó meredek oldalú Várhegyen. Viszonylag kevés leletet találtak, de fontos megállapításokat tehettek a vár jellegére, építészeti képére, alakjára, méreteire és sorsára vonatkozóan. Az utóbbi években szenvedélyes vita bontakozott ki a szakirodalomban Tartód, Firtos és Rabsonné vára körül.

35 A vitatkozók: Ferenczi István és Benkő Elek eltérően vélekednek a három vár, különösen Tartód építési és használati idejéről, szerepéről, hajdani használatának módjáról. Nem feladatom, hogy e vitában állást foglaljak, mivel tanulmányom nem Tartód váráról, hanem a varsági hegyi tanyákról szól. Az érvek és ellenérvek összecsapásaiból, mint a várkutatásban járatlan néprajzkutató az alábbi summázatot szűrtem le Tartód várának históriájáról. A havasi őserdők közepén épített vár a tengerszint felett 848 méter magasságban, az alatta elfolyó Küküllő szintjétől számítva kb. 90 méternyi viszonylagos magasságban állt egy meredek oldalú hegyorron. Néhány kilométeres körzetben jóval magasabb hegyek és fennsíkok koszorúzták. A Tartód pataka felől induló, fokozatosan emelkedő kanyargós úton lehetett megközelíteni. A 75 méter hosszú, és 37 méterig szélesedő, nagyjából ovális alakú várat egy csigavonalban haladó PFH. 83. KŐVÁRI László 1866.45. Némi humorral megkérdezhetnénk, miként értette Orbán Balázs a hat órát: a folyamatos gyaloglásra, vagy az út összességére. Útközben ugyanis bizonyára megállt, hogy alaposan szétnézzen a "Korondi hegy" szállásain. Leírásából látható, hogy fölöttébb felkeltette érdeklődését a hegyi szállások élete. Nem győzte dicsérni a hegyen tartózkodó korondiak "költőileg szép életét", "a piros pozsgás havasi nymphák", a kíváncsiskodó szállási fehérnépek takarosságát és felejthetetlen vengédszeretetét. Az is lehet persze, hogy visszafelé jövet időzött el a Pálpatakán vagy Fenyőkúton "nyaralgató" korondiak között. (ORBÁN Balázs 1868-1873. I 131-132.) TÉGLÁS Gábor 1895. 314-317. Tanulmányában megemlítette az oroszhegyiek varsági szállásait. Ábrázolásuk is látható a 316-317. oldalak közé helyezett kihajtható térképen. FERENCZI Géza 1971. - BENKŐ Elek 1990;-1991;-1992. - FERENCZI István 1990;-1991; -1993;1994/a;-1994/b;-1994/c.