Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
Tartód vára Székelyvarság község határának nyugati szélén, fenyvesekkel vadregényes őserdők között, de az irtás eredetű müveit varsági földek közelében, a fólsőbagzosi, lapos magyarói hegyi tanyáktól csak néhány száz méterre, a Nagy-Küküllő és a belé ömlő Tartód pataka által közrefogott szögelletben, egy erdős oldalú, domború tetejű magaslaton, régi kőfalak romjai rejtőzködnek. Ezek a romok a hajdani Tartód várának maradványai. A várrom környékén, többórányi járástávolságban nincs történelmi falutelepülés. A hatalmas, hegyi erdők uralmát a fennsíkok, hegyoldalak és folyóvölgyek irtáskaszálóinak és irtásszántóinak kisebb-nagyobb foltjai, valamint a rajtuk épült és tartozéktelepülésből jobbára az utóbbi két évszázadban formálódott hegyi tanyák faépületei törik meg. Fontos utak sem láthatók a várrom környékén. Az erdőgazdaság faszállító erdei útjai nem vezetnek a hegyeken túl fekvő helységek felé. Általában a Varság központja felé tartó XX. század eleji mesterségesen kialakított útba torkollnak. A Parajdról a Bucsin-hágón át Gyergyószentmiklósra és az Udvarhelyről Sikaszón át Gyergyóba vezető régi átkelő utak messze esnek Tartód várának tájékától. Joggal merül fel a kérdés: Ki és miért épített várat utaktól, lakótelepülésektől távol, nehezen áthatolható hegyvidéki őserdők rengetegében, a lakatlan „havasok" világában? A kérdésre nehéz válaszolni, mert a különös helyzetű hajdani erődítmény kevés nyomot hagyott maga után a kései történetíró számára. A hegyi szállástartás témaköre szempontjából Tartód várának históriája perifériális kérdésnek tűnhet, ez azonban csak csalóka látszat. Tanulmányomban ugyanis az újkori hegyi tanyák és a havasi irtásokon létrehozott tartozéktelepülés szerepű hegyi szállások úgy jelennek meg, mint a lakatlan, őserdei táj birtokbavételének eszközei, megvalósulási formái. A viszonylag egyenesívü képbe azonban „belezavar" Tartód vára, mint a székelység természethódító hegyi szállásainál jóval korábbi emberi alkotás, civilizációs létesítmény. Ez a tény újabb kérdéseket vet föl: Feküdt-e vár közelében, tartozott-e a várhoz földműves település? Ha nem, a várban őrködök próbálták-e formálni a környező táj képét? Irtottak-e erdőket? Hoztak-e létre irtáskaszálókat? Vagyis, a havashódító oroszhegyi székelyeket megelőzték-e a vár révén mások a havasok használatában? Tartód váráról egy kutatónak sem sikerült még ez idáig középkori okleveles vagy krónikabéli adatokat találni. Úgy látszik, nem hagyott nyomot a régi magyarországi írásbeliségben. A regék, legendák világából sem derül ki róla fontos és érdemleges körülmény. Ismereteink szerint a Tartód kifejezés egy 1598. évi per tanúvallomásában fordul elö először a Varság szóval együtt. 29 Mindkét név patakra, vízre vonatkozik. Az 1598. évi szövegben egészen pontosan a Tartód nyaka kifejezés fordul elő, amely Pesty Frigyes helynévgyűjteményében is szerepel, a Tartód vára, a Tartód váralja, és a Tartódmezeje helynévvel együtt. 30 Tartód várának emlékét évszázadokon át a havasalji nép szellemi hagyományvilága őrizte, mialatt köveit lassan mállasztotta az idő. Az oroszhegyi SZO. VIII. 342. PFH. 83.
