Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
Csehétfalva és Szentmihály lakossága unitárius. A katolikus többségű Korond vallási összetételét is színezi számottevő unitárius. Az udvarhelyszéki katolikus falu és a havasalji falu fogalma nagyjából egybeesik. Erre a tényre már Orbán Balázs is utalt. 22 Az 1910. évi népszámlálás adatai szerint a Görgényi-hegység és a Hargita nyugati oldalán az alábbi Udvarhely megyei helységek népe volt római katolikus többségű: Atyha, Bethlenfalva, Bogárfalva, Fancsal, Farkaslaka, Fenyéd, Kadicsfalva, Kápolnásfalu, Korond, Küküllökeményfalva, Lengyelfalva, Malomfalva, Máréfalva, Oroszhegy, Pálfalva, Szentegyházasfalu, Szentkirály, Szentlélek, Szenttamás, Tibód, Ülke, Varság, Zetelaka. 23 Nagyjából ezek a helységek alkotják a Havasalját. Névsorunk a XX. század végén kiegészthető még a Görgényi és a Hargita-fennsík néhány tanyás határrészével. További néprajzi kutatásokkal kell tisztázni, hogy a havasalji helységek együttese a vallási és nyelvjárási egység mellett kulturális értelemben is egységet jelent-e. Az Oroszhegy környéki táj Havasalja megnevezése visszavezethető a XVI. századig. A Havasalja kifejezés már szerepelt egy 1592. évi határper magyar nyelvű vallomásában, ahol egy szentkirályi tanú bizonygatta, hogy az oroszhegyi határba eső Nyulad nevű terület erdejét közösen élte a „Hawas Allia", mégpedig like, Szenttamás, Szentkirály és Oroszhegy népe. 24 A XX. század második felének néprajzi irodalmában felbukkant a nehezen körülhatárolható, kissé parttalan Hargitaalja helymegjelölés. 25 A középkorban Udvarhelyszék területét, vagy annak egy részét Erdőhát néven is emlegették. 1332-37-ben az ún. Telegdi főesperesség egyik esperesi kerületét erdőháti esperességnek nevezték. A középkori Erdőhát kiterjedése azonban még nem kellően tisztázott. 26 A tájnévtől függetlenül a havasok szélére települt Oroszhegy abba a falucsoportba tartozik, amelynek Udvarhely és Oroszhegy között húzódó helységei: Betlenfalva, Kadicsfalva, Tibód, Szentkirály, Szenttamás, Ülke, Fancsal. Hozzájuk sorolható a Nagy-Küküllő völgyében: Fenyéd, Küküllökeményfalva, Zetelaka, a Hargita lábainál: Máréfalva, a Hargita fennsíkján: Szentegyházasfalu és Kápolnásfalu, a Nyikó felöli oldalon: Lengyelfalva, Malomfalva, Szentlélek, Bogárfalva, Farkaslaka, Kecsedkisfalud, Pálfalva, valamint a havasok használatában megmutatkozó sorsközösség folytán a sóvidéki Korond és Atyha. A történeti 22 Például az alábbi megfogalmazásaival: „Hlyen az oroszhegyi lakodalom, s ilyen volt az mindenütt a katolikusok által lakott havasalján". „Zetelakát, valamint a havasalji falukat mind katolikus nép lakja". (ORBÁN Balázs 1868-1873.1. 104., 64.) 23 NÉPSZ. 1912. 458. - A felsorolt helységeken kívül Udvarhely megyében csak Lövéte és néhány távoli kis falucska számított katolikusnak, illetve a vegyes vallású Székelyudvarhelynek volt többséget képező katolikussága. 24 USZO. II. 84., 94. 25 Küküllőkeményfalvára találónak mondható a Hargitaalja kifejezés, mivel területe a Hargita és a Görgényi-hegység választó völgyében fekszik. (CSERGŐ Bálint 1978. 40-41.) - Előfordul a megnevezés pontosan körül nem határolt nagyobb területekre is: KOS Károly 1972. 89. - KOSA László 1990. 376. - Mivel Oroszhegy mellett nem a Hargita, hanem a Görgényi-hegység terül el, Oroszhegy környékére nem szerencsés a Hargitaalja elnevezés. 26 GYÖRFFY György 1966-1987. III. 541.
