Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

5. VARSÁG, MINT HEGYI SZÓRVÁNYTELEPÜLÉS

azok utazhattak könnyebben, akik a Központban, vagy környékén laktak. Ugyancsak a Központ tájékán élők használhatták ki legjobban az 1990-es években rohamosan szaporodó és a szekérutakon jószerével hasznavehetetlen személyautókat is. Ilyen értelemben a varsági közút jelentősen hozzájárult a tanyaházak természetes sűrűsödéséhez a templom tájékán. Több út és három patak találkozásának együttes hatása érvényesült a Küküllő néven emlegetett tanyasürűsödés létrejöttében, a Nagyküküllő és a Nagykút patakával bővült Varság pataka összefolyása tájékán. Hozzájárult a tanyák természetes sűrűsödéséhez a XX. század második felében a villany vonzása is. A Központból kiinduló tanyavillamosítás lassan haladt előre. A villamosított területek fölértékelődtek a nem villamosított határrészekkel szemben. Ahova nem ért el a villany, ott fogytak, pusztultak a tanyák, ellenben a korán villamosított területeken szaporodtak. Természetes sűrűsödést serkentő tényezőnek tekinthető még a templom, az iskolák, a kultúrház, a központi üzletház, a posta és más középületek vonzása. A sűrűsödés politikai, hatalmi háttere A tanyasűrűsödés nemcsak természetes úton haladt előre, hanem a XX. század második felében politikai hátterű hatalmi beavatkozás is serkentette. Az 1980-as évek romániai szisztematizálási (falurombolási) törekvései Varság esetében a tanyák fokozatos fölszámolásának és helyettük faluszerű lakótelepek létrehozásának tervében jelentek meg. Ebben az időben készültek olyan határtérképek, amelyeken mesterségesen kijelölték a tanyák tömörítésére alkalmasnak ítélt területeket. A fejlesztendő területek között első helyen állt a Központ és a belőle induló Tisztási út, ahol a hatalom minden eszközzel szorgalmazta a házak egymás közelébe építését, az utcaformálást. A szisztematizálási program előtt a hatalom úgy segítette elő a tanyasűrűsödést, hogy a legfontosabb középületeket és közintézményeket koncentrálta a templom tájékára. A Központ kialakulása A varsági templom 1904. évi felépítése végleg eldöntötte azt a kérdést, hogy hol alakuljon ki az oroszhegyi havasok tanyáinak központja. Korábban, a XIX. század utolsó két évtizedében a "varságtisztási" iskola léte már jelezte a központformálódás lehetőségét. A Mélypatak dombja és környéke a XIX-XX. század fordulója táján egyike volt azoknak a havasi földdaraboknak, amelyek számba jöhettek, mint központi szerepkörhöz jutó területek. Sokféle érdek, sokféle erő sarkallta a központformálás körüli vitákat, amelyek a templom helyének kijelölése és a templom fölépülése után kezdtek lassan nyugvópontra jutni. A 1882. évi katonai térképen a későbbi Központ tájékán a tanyák számottevő sűrűsödése még nem figyelhető meg. Az 1943. évi adatokat rögzítő 1944. évi katonai térképen már láthatók némi jelei a természetes sűrűsödésnek, illetve a