Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
5. VARSÁG, MINT HEGYI SZÓRVÁNYTELEPÜLÉS
A tanyák kisebbik hányada a fennsíkokat elválasztó mély patakvölgyekben: a Nagyküküllő mellékén, a Varság pataka mellékén és a Nagykút pataka mellékén épült. Ezek a patak melléki tanyák kb. 150-200 méterrel alacsonyabban fekszenek, mint fennsíkokon álló társaik. Tengerszint feletti magasságuk 650 és 750 méter között mozog. Az erdős hegyoldalakkal közrefogott patakvölgyek általában szűkek, 100-200 méter szélesek. Mindhárom keskeny völgyben szeszélyesen kanyarog a patak. Néhol középen folydogál, másutt hol az egyik, hol a másik hegyoldal lábához csapódik. A patak közelében út is halad. A tanyák a patak és az út által szabadon hagyott, kőtömbökben bővelkedő, vízmentes kis földterületekre települtek. Olyan helyeken, ahol a völgyet kísérő erdős hegyoldal nem volt túlzottan meredek, a tanyák felhúzódhattak a hegyoldal kedvező lejtésű alsó szakaszára. A patakvölgyi tanyák földjei legtöbbször átfogták az egész keskeny völgyet. Hegyoldaltól hegyoldalig, erdőtől erdőig értek. Atkanyargott rajtuk a patak és az út. A tanyák egymástól való távolsága fölöttébb változó. Függ a domborzati viszonyoktól; a tanyához tartozó földparcella nagyságától; közbeeső, tanya nélküli parcellák létezésétől, vagy nem létezésétől; a sűrűsödés irányába ható tényezők erejétől. Néhol szinte összeérnek a tanyai "bennvalók". Legtöbbször 200-300 méterre fekszenek egymástól. Ritkán előfordul kilométernyi távolság is a legközelebbi szomszédok között. SŰRŰSÖDÉSI FOLYAMATOK Természetes sűrűsödés Amióta a varsági szórványtelepülés létezik, sőt talán már előbb, a nyári-téli szállások korában is, mindig voltak olyan erők és tényezők, amelyek a szétszórt telephelyek természetes sűrűsödése irányában hatottak. Ezek az erők és tényezők a XX. század második felében fölerősödtek. A tanyák természetes sűrűsödését jelentősen befolyásolták az utak. Az irtáskaszálók között kacskaringózó taposott szekérutak bármilyen rosszak és nehezen járhatók voltak is, mégiscsak a határ más részeivel és a külvilággal való kapcsolatot jelentették. A tanyákat tehát lehetőség szerint úgy kellett építeni, hogy a szekérutakról megközelíthetők legyenek. Ez a körülmény némely útszakasz esetében a tanyák sűrűsödéséhez vezetett. Különösen jellemző a sűrűsödés a templomtól a Bolygóig vezető Tisztási út mellett, mivel ennek az útnak az alapzata kövekkel van kirakva és ezért egész évben járható. A Zetelaka felől érkező és a varsági templomig felkapaszkodó épített közút jórészt a Nagyküküllő és a Varság pataka keskeny völgyében halad, következésképp, a Küküllő nevű házcsoportosulást leszámítva, nem tudott igazán hatni a tanyasürüsödésre. Annál inkább hatott a Központ fejlődésére. Az épített közút ugyanis a Központ területén ér fel a tanyák többségének fennsíkjára. Emiatt a XX. század második felében az úttal együtt a Központ környéke is felértékelődött. Azok, akik Udvarhelyen vállaltak munkát és gyakran, esetleg naponta utaztak autóbusszal, igyekeztek a Központ közelében lakni, hogy kevesebb fáradsággal érjék el az autóbuszt, vagy könnyebben szerezhessenek maguknak alkalmi fuvarozót. Az 1990-es évek magyarországi vendégmunkáira is
