Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
5. VARSÁG, MINT HEGYI SZÓRVÁNYTELEPÜLÉS
Frigyest tájékoztató oroszhegyi jegyző is megemlékezett. 441 Szerepelnek a térképen a gyors folyású patakok mellé épített malmok és fűrészek is. Az ún. harmadik katonai térképfölvétel erdélyi lapjai a tudományos közfelfogás szerint az 1870-es évek állapotát tükrözik. Néhány támpont alapján azonban feltételezhető, hogy Varság tájékán a felmérést 1882 nyarán-őszén végezték. Erre utal többek között, hogy a varsági térképszelvényen Nagykút pataka közelében szerepel az "Új iskola" felirat. A jelzett helyen, egy vízimalom közelében, 1882-ben épült föl az új iskola. Ellenben az 1883-ban elkészült "varságtisztási" új iskolát a Mélypatak dombján még nem jelzi a térkép. Jelzi viszont a kápolnáknak rendszeresített jellel 442 azt a haranglábat, amelyet sok huzavona közepette 1882 táján építettek a későbbi Központ területén. A harangláb közelében elmosódottan bár, de látható egy kerítésben álló kereszt, amely valószínűleg a térképező felmérésekkel egyidőben kialakított és 1883 nyarán felszentelt temetőre utal. Feltételezhető tehát, hogy a térkép adatait Varság környékén a nagykútpatakai új iskola megépülte után, a varságtisztási új iskola megépülte előtt, a varságtisztási harangláb felállítása után és a varságtisztási temető létrehozása idején, vagyis 1882 második felében rögzítették a terepmunkát végző mérnökök. 443 Az ún. harmadik katonai térképen Oroszhegy község "Küküllön túli" határrészén havasi épületek sokasága látható. A szállások behálózzák mindazt a területet, amely a XX. század végén erdőből elhódított, müveit vagy kaszált, magánbirtoklású területnek számít. A nagy erdőirtások tehát jobbára 1882 előtt, valószínűleg a XVII-XVIII. században megtörténtek. 1882 után már lényegesen nem mozdult el a havasi őserdő és az emberi telephelyekkel meghintett, irtott mezőségek foltjainak határvonala. A térképen látható sok szétszórt épületről, sajnos, nem állapítható meg, hogy melyiket lakták állandóan és melyiket használták nyári szállás, illetve szénafeletető teleitetőhely gyanánt. A patakvölgyekben számbavehetők a különböző vízimalmok, fűrészek. Miként fentebb már szó volt róla, a térképen feltűntek a tanyán élő népesség önszerveződésének épített bizonyítékai, mint pl. a nagykútpatakai új iskola és a "varságtisztási" harangláb. A német térképészek W. H. betűjellel (Wirtshaus) jelöltek két "varsági" kocsmát: egyiket a később Küküllő néven emlegetett területen, másikat a XX. század végi Központ tájékán. Utóbbi talán azonos lehetett azzal a kocsmával, amelyet a varsági História Domus Vendel-féle kocsma néven örökített meg. 44 Az 1943-ban készített és 1944-ben kinyomtatott katonai térkép fontos érdeme, hogy tükrözi a varsági tanyavilág társadalmi önszerveződésének további töretlen előrehaladását, mivel szerepel rajta e folyamat néhány 1882 után létrejött épített eredménye, mint pl. a varsági templom, a tisztási iskola, a sólyomkői temető és a sólyomkői harangláb. Tanulságos e térkép azért is, mert a XX. század második felének mesterséges településtömörítő akciói előtti állapotban ábrázolja a Központ 1 .. *\ * * • ' • 445 kornyéket es a tisztási utat. 11 PFH. 82. 12 Vö.: FODOR Ferenc 1930. 32. és II. - Több erdélyi térképlap tanulsága szerint ez a jel, a tömör fekete körre állított kereszt, a magányos haranglábakra is vonatkozott. 0 HIT. Harmadik katonai fölvétel. (1:25 000). 5375/3., 5375/1., 5374/4. 14 VAPI. História Domus. 15 HIT. 1943. (1944.) évi katonai térkép. (1:50 000). 5375/NY.
