Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

5. VARSÁG, MINT HEGYI SZÓRVÁNYTELEPÜLÉS

megnyugtató eredményre. Egyrészt korántsem biztos, hogy oroszhegyi gazda tulajdonában lévő varsági tanyán 1930-ban nem laktak állandóan. Ott lakhatott pl. a tulajdonosként feltüntetett oroszhegyi öreg gazda családos fia, aki a tanyai terményekből rendszeresen részesítette a família oroszhegyi házában öregeskedö szüleit. Másrészt az oroszhegyi és a varsági tanyatulajdonosok arányának megállapítása csak akkor lett volna eredményes, ha a fentebb már bemutatott következetlenségek és ellentmondások nem jellemeznék a telekkönyvet és a hozzá kapcsolódó térképet. Ezért a telephelyek típusára, hasznosítási módjára vonatkozó számítgatásoktól rövid kísérlet után eltekintettem. Fentebb, a varsági népességről szóló fejezetben, részletesen elemeztem az 1992. évi romániai népszámlálás 1991. szept. 5-én készült varsági előzetes összeírását, amelyben 644 telket vettek számba Varság község területén. Az elemzés során kiderült, hogy a számszerű adatok megállapítására törekvő kutató dolga 1991et illetően sem könnyebb, mint a régebbi források esetében volt. 1991-ben többek között az utóbbi évtizedekben feltűnt lakatlan, elhagyott tanyák és a szaporodó hétvégi házak létezése zavarta a tényleges tanyaszám meghatározását. Hosszas elemzéssel sikerült csak megállapítani, hogy az ezredforduló felé haladó Varság népessége 1991-ben 455 telken lakott.

438 A különböző katonai térképeken jól tükröződik a varsági tanyák szaporodási folyamata, de ábrázolási módjuk következetlenségei miatt e térképek a tanyák pontos számára vonatkozó megállapítások megtételére nem igazán alkalmasak. A számolási nehézséget elsősorban az okozza, hogy a térképészek ugyanolyan jellel, kis fekete téglalappal jelölték a csűröket és a lakóházakat egyaránt. E jelölésben katonai szemmel nézve volt logika, hiszen a csűr, mint hatalmas faépítmény legtöbbször nagyobb, dominánsabb épületnek látszott a tájban, mint a fából épült kis lakóház. Tehát katonai térképészeti szempontból ugyanolyan jelet érdemelt, mint a lakóépület. Néhol jól megfigyelhető, hogy az épületet jelentő fekete téglalapok kettesével állnak. Nyilvánvaló, hogy a páros épületjel egy-egy tanyai telephely lakóházát és csürjét jelenti. Másutt azonban, ahol a tanyai telephelyek sűrűbben helyezkedtek el, a fekete téglalap épületjelek közel kerültek egymáshoz, és lakóház csűr épületpárok nem különíthetők el egyértelműen. Ez a körülmény bizonytalanná, kockázatossá tenné az esetleges számolási kísérlet végeredményének hitelességét. A II. József korabeli ún. első katonai fölvétel Varság környéki lapjainak budapesti másolatai minőségük miatt jórészt használhatatlanok.

439 Az 1864 és 1869 között készült ún. második katonai fölvétel varsági lapján Bagzosban, Tisztáson, Forrásközén, Sólyomkőhegyén, a Varság pataka mellékén, a Nagykút pataka mellékén és a Küküllő mellékén egyaránt látszanak szálláspületek.

440 Többségüket ekkor még valószínűleg csak időszakosan használták. Köztük itt-ott kerített területek jele látható. Valószínűleg ezeken a kerített földdarabokon folyt az a havasi földművelés, amelyről ugyanebben az időben, 1865-ben a Pesty VAKI. 1991. szept. 5-i összeírás. A budapesti HIT-ben a II. József kori első katonai térképfelvétel Varság környéki lapjai, valószínűleg a hegyek ábrázolása miatt, olyan sötét fotómásolatokban léteznek, amelyek elemzésre alkalmatlanok. A felvétel eredeti lapjai Bécsben találhatók, ahol nem állt módomban kutatást végezni. HIT. Második katonai felvétel. Colonne VI. Section 12.