Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA
Zetelakáig elkészül a Gyergyó felé vezető fontos út 420 1899-ben a Fényedtől Gyergyó széléig, vagyis Csík vármegye kezdetéig terjedő 25.903 méteres Udvarhely megyei útszakaszból már 21.266 méter számított kiépítettnek, és csak 4.703 méter volt kiépítetlen. 421 Az 1898. évi alispáni jelentésekben feltűnt a varsági út egy szakaszának munkálata is: "Fontosabb munkák közé sorozható a sikaszómezeje - tartódi vicinális közút egy részének áthelyezési munkája, ami által a Varságon lévő nagyszámú lakosság minden nagyobb akadály nélkül közlekedhetik, úgy anyaközségével, mint a megyei központtal" 4 "~ Az 1898. évi beszámoló optimista hangulatát az 1899. évi jelentés kénytelen volt a kevésbé rózsás realitás szintjén tartani: "A sikaszóvölgye-tartódi viczinális közút egyik kiépítetlen szakasza újbóli felépítésre felvétetett, azonban az előírt községek - Oroszhegy kivételével - az előírt munkát nem teljesítették, és jelenleg ezen ügy fellebbezés alatt áll. Ezen...körülménynek tudható be, hogy a Varság tisztásán és környékén állandóan tartózkodó több mint 1000 számú lakosság nemcsak a járási székhelytől, de a külvilágtól továbbra is el van szigetelvé f 23 Ezek után hosszú ideig nem szóltak az alispáni jelentések a varsági útról, leszámítva az 1905. évi beszámolót. 424 1909-ben végre újra komolyan terítékre került az időközben önálló községgé alakult Varság útjának ügye. 425 Két évvel később, 1911-ben az Udvarhely megyei alispán megelégedetten jelenthette: "Az érdekelt községek közmunka erejének fölhasználásával áthelyeztetett a székelyvarsági viczinális közút 10-12 km. szakasza és az összes hiányzó műtárgyak is felépültek" 426 A Zetelaka felé vezető varsági út tehát 1911 táján elkészült. Varság központja elérhető lett a megyei hivatalok számára. A varságiak is kiléphettek korábbi elszigeteltségükből. A városba utazás azonban 1911 után sem számított könnyű és vidám időtöltésnek. Egyrészt keveseknek adatott meg, hogy az út közelében lakjanak. A többségnek sokat kellett szekereznie és gyalogolnia a bagzosi, vagy a sólyomkői sárban, amíg az épített utat elérte. Másrészt a Küküllő menti úton fölöttébb lassan haladt a zötyögős szekér. XX. század végi népi emlékezések arról vallanak, hogy a század első felében, az udvarhelyi keddi piacra tehénfogattal szekerező varsági gazdának tanyája helyétől függően hétfőn délelőtt vagy legkésőbb hétfőn délben el kellett indulnia a város felé. Az éjszakát Küküllőkeményfalván, ismerős gazda házánál szalmán vagy egy beálló fogadó színje alatt a szekéroldalban szunyókálva töltötte, és hajnalban indult tovább a városba. A községi jelleg Varságon is állami középületeket kívánt: községházát, csendőrőrsöt, postát, egészségházat és hasonlókat. A középületek és a bennük működő közintézmények létrejöttének, átalakulásainak aprólékos XX. századi históriája túlmutat e tanulmány célján és feladatkörén, ezért részletesen nem 420 UMA. Alispáni jelentések... 1895. I. félév. 278. 421 UMA. Alispáni jelentések... 1899. 25. 422 UMA. Alispáni jelentések... 1898. I. félév. 423 UMA. Alispáni jelentések... 1899. 27. 424 UMA. Alispáni jelentések... 1905. 51 425 UMA. Alispáni jelentések... 1909. 46. 426 UMA. Alispáni jelentések...1911. 30.
