Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
1865-ben Oroszhegy jegyzője, Pesty Frigyes kérdőívének arra kérdésére, hogy milyen tájnévvel határozható meg a település helye, azt válaszolta, hogy Oroszhegy a Hegyalján fekszik. Szó szerint idézve: „Oroszhegy községe tartozik Nms. Udvarhely Szék Fartzadi Járásához, - s a hely topographikus fekvésnél fogva a közelében lévő kösség helyek elnevezése szerint egyik az úgy nevezett hegyaljai községekből" 12 A magyar néprajzi és névtudományi irodalom egyaránt hét Hegyalja nevü tájat tart számon a Kárpát medence területén. 13 Az Oroszhegy környéki Hegyalja, „Udvarhelyszéki Hegyalja" néven a nyolcadik lehetne a sorban, különösen, ha a név használatára további történeti és néprajzi adatok kerülnek elő. 14 Oroszhegy fölött nagy kiterjedésű fennsík terül el a Korond vize és a Nagy-Küküllő felső folyása között. Ezt a hatalmas platót, amelynek előreugró magaslata az Oroszhegy mellett strázsáló Őrhegy, a környék lakói egyszerűen Hegy-nek nevezték. 15 Ebből következhetett, hogy a Hegy, vagyis a magasfennsík lábánál meghúzódó falvak együttesére a Hegyalja kifejezést alkalmazták. Viszonylag gyakrabban fordult elő Oroszhegy környékére vonatkoztatva a tágabb értelmű és nehezen körülhatárolható Havasalja tájnév. Használta többek között 1829-ben és 1831-ben Szigeti Gyula Mihály, 1843-ban Etédi Gedő János, 1868-ban Orbán Balázs. 16 A XIX. század közepén a székelyföldi közigazgatási nyelvben is helyet kapott a Havasalja tájnév. Gámán Zsigmond 1861. évi erdélyi helységnévtára szerint Udvarhelyszék területén belül létezett a Közép vagy havasalyi kerület, amelyhez többek között az Oroszhegyet, Zetelakát, Szentkirályt, Szenttamást, Tibódot, Ülkét stb. magába foglaló farcádi járás tartozott. 17 A Havasalja kifejezés közigazgatási műszó jellege tükröződik a helynévgyüjtő Pesty Frigyes szombatfalvi és tibódi adatszolgáltatójának megfogalmazásában is. A tibódi falusbíró pl. 1864 októberében 12 PFH. 80-83. 13 KÓSA László-FILEP Antal 1975. 109-113. - JUHÁSZ Dezső 1988. 79-80. 14 Vofkori László egy 1979. évi tanulmányában többször használja a dél-görgényi platóvidék lábánál meghúzódó falvak jelölésére a "hegyalja" kifejezést, de mintha inkább közszóként szerepeltetné. (VOFKORI László 1979. 264-265.) Nagyjából ugyanez állapítható meg Imreh István Korondra vonatkozó hegyaljai jelzőjéről (IMREH István - PATAKI István 1969. 138.), és Mihály TiborVofkori László Oroszhegy jellemzésére alkalmazott hegyaljai halmazfalu és hegyaljai nagyközség megfogalmazásaiból. (MIHÁLY Tibor - VOFKORI Lászíó 1997. 67., 91.) 15 ORBÁN Balázs 1868-1873. I: 104. - Egy másik helyen, (131.) Tartód vára, illetve a korondi szállások leírásánál a nagy fennsíkot Hegytető néven emlegette. Ennek hasonlóképpen jó párja a "Hegyalja" kifejezés. 16 Szigethi Gyula Mihály udvarhelyi tanár 1829. évi kéziratát közölte: JAKAB Elek - SZÁDECZKY Lajos 1901. 550-556. A „havas alján" kifejezés az 554. oldalon olvasható. - A „havas aljai" és a „havas alatt" tájmeghatározás szerepel Udvarhelyszék 1831-ben megjelent leírásában is. (SZIGETHI GYULA Mihály 1831. 73., 74.). „Eredeti és még el nem vegyült székely lovakat a havasalji falukban Zetelaka körül lehet találni". (ETÉDI GEDÖ János 1843 - új közlésben: 1985. 338.) Orbán Balázs Oroszhegy, Máréfalva, Zetelaka, Oláhfalu és Parajd bemutatásánál, valamint egy hargitai esztena ismertetésénél alkalmazta a havasalji kifejezést. Példaként idézzük az oroszhegyi templombúcsú kapcsán leírt szavait: „összeseregei e napra az egész havasalja ide". (ORBÁN Balázs 1868-1873. I: 14., 64., 69., 80., 99., 104.) Szerepel a Havasalja helymeghatározás Orbán Balázs 1971-ben kiadott fényképgyüjteményében is. (ORBÁN Balázs 1971. 59. p. és 82. sz. kép.) 17 HN 1861. 15.
