Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA

KÖZIGAZGATÁSI, KÖZSÉGI ÖNÁLLÓSODÁS A Varság helynév és a Varság-fogalom metamorfózisa Tanulmányom előző fejezeteiben többször idéztem olyan koraújkori szövegeket, amelyeknek tanulsága szerint azt a területet, amelyik a XX. századi Varság községet alkotja, a XVI-XVII. században az Ország havasa és a Küküllön túl megnevezésekkel illették. A XIX. században, ha Oroszhegy község legtávolabbi, Küküllön túli területéről, illetve az ott letelepedett lakosokról írtak, általában a havasok, havasi lakosok, erdei lakosok kifejezéseket használták. A később varságinak számító területre a havasok, az oroszhegyi havasok összefoglaló megnevezéseket alkalmazták. Emellett gyakran a havas részének számító valamelyik kisebb terület földrajzi nevét emlegették. Pl. Oroszhegy XIX. századi községi és egyházi irataiban többször szerepel Küküllön túli, havasi helymegjelölésként a Bagzos, a Forrásköze és a Sólyomkőhegye kifejezés. A Varság név ebben az időben az összetett Varságioka, Varságtisztája, Varságvize és Varságfeje kifejezések részeként egy volt az oroszhegyi havasok helynevei közül. 1880 tájától két iskola működött az oroszhegyi havasokban. Egyiket a későbbi Központ tájékán, a másikat a Nagykút patak völgyében hozták létre. Ettől kezdve a hivatalok az oroszhegyi havasok egy-egy részét a két iskola nevéből képzett helynevekkel jelölték. A Központ tájékán létrehozott varságtisztási iskola körzetét Varságtisztásnak, a nagykútpatakai iskola köretét Nagykútpatakának nevezték. A hegyi tanyák lakóira a varságtisztási lakosok, vagy a nagykútpatakai lakosok megjelölést alkalmazták. Ebben az értelemben a Varságtisztás helymegjelölés magába foglalta a régi Tisztást, a Bagzost, a későbbi Központ tájékát és a Varság patak mellékét. A Nagykútpataka helymegjelölés kiterjedt a Nagykút patak völgyére, Küküllőre, Forrásközére és Sólyomkőre. Amikor 1880 és 1902 között hivatalos iratban a Varságtisztás, vagy röviden a Varság helynevet használták, soha nem a XX. századi Varság község teljes területére, hanem annak csak egyik felére: Bagzos és Tisztás tájékára gondoltak. Más szóval: abban az időben a Varság helynév nem terjedt ki Sólyomkőre és Forrásközére, sőt a Nagykútpatakakénl emlegetett Sólyomkőtől és Forrásközétől való területi elkülönülésre, térbeli különbözésre utalt. A Varságtisztás név egyik eleme a Tisztás: régi helynévnek számított az oroszhegyi havasokban. Névadója egy hajdani fátlan vagy kevés fájú, magas fekvésű mezőség lehetett, amelyet erdőrengeteg vett körül. A helynév másik eleme a Varság: régi pataknév. 1594-ben már szerepelt oklevélben. Etimológiája megfejtetlen. Talán úgy képződött, mint a környék többi ág végződésű patakneve, pl. a közeli Kiság. Ebben az esetben a Vars valamiféle ismeretlen etimológiájú jelzője a patak értelmű ágnak. Föltételezhető, hogy a név vars előtagja a halászóeszköz értelmű varsa szóból rövidült. A Varságtisztás, vagy Varságtisztája összetételben a Varság elem eredetileg a Tisztás földrajzi helyzetét magyarázta. Arra utalt, hogy arról a Tisztás nevű mezőségről van szó, amelyik a Varság patak felső szakasza tájékán terül el. Az 1880 utáni értelmezésű Varságtisztás helynévben a Varság név hátat fordított pataknév múltjának, és a Tisztás társaságában ráhúzódott egy nagy havasi területre, háttérbe szorítva, maga alá gyűrve annak egyik régi helynevét: a Bagzost.