Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA

második felének telein, valahol egy tanyai szobában már megpróbálták gyermekeiket együtt taníttatni. A tanyai oktatásnak ez a korai formája jól ismert a magyar Alföld hatalmas tanyavilágának történetéből.

349 1879 nyarán az udvarhelyi magyar királyi tanfelügyelő "kiszállt a helyszínre", az oroszhegyi havasokba, és ezzel hivatalos síkra terelődött a varsági gyerekek oktatásának ügye. Az illetékes hatóságokkal sikerült elfogadtatnia két tanyai iskola azonnali megépítésének tervét. 1880. jan. 26-án Laiber Antal oroszhegyi plébános arról számolhatott be püspökének, hogy az egyik iskola már fel is épült. Berendezésén éppen dolgozik egy asztalos. A másik iskolát tavaszra építik föl. Egy tanító már került Chedröl, a másikat a második iskola felépülte után hívják Varságra. A tanító egy bérelt tanyában megkezdte a tanítást és azt katolikus szellemben végzi. A megépült iskola valószínűleg ugyanúgy fából készült, mint a havasi tanyai lakóházak. Bizonyára külsőre nem is különbözött azoktól. Szükség esetén szét lehetett szedni és tovább vinni. Tulajdonképpen szükségiskola volt, amelynek használata alig különbözött a tanyai gazdák korábbi zugiskolai kísérletétől. Egy dologban azonban mégis előrelépést jelentett. Hivatalos iskolának minősült, amelyen rajta tartotta tekintetét az állami és az egyházi hatóság egyaránt. Az 1879 őszén épült iskola kezdetleges faépület voltára utal, hogy az 1880-as évek elején Oroszhegy közélete a varsági iskolaépítések gondjától-bajától volt élénk. Az iskolák száma ekkortájt nem szaporodott. Következésképp, legalábbis egyik esetben a meglévő ideiglenes épület helyett kellett tartósabb, állandóbb iskolákat építeni. Az oroszhegyi római katolikus egyház 1880-as években felvett jegyzőkönyvei alapján az alábbi módon foglalható össze a varsági tanyai iskolák születésének és első évtizedének históriája.

350 Oroszhegy község havasain a XIX. század utolsó negyedében két tanyai iskola jött létre. Egyik a később Központnak nevezett területen, amelyet általában varsági vagy varságtisztási iskolának neveztek. A bagzosi és a tisztási gyerekek tanultak benne. A másik iskola a sólyomkői, a forrásközi és a küküllői gyerekek számára jött létre a Nagykút pataka mentén, és legtöbbször nagykútpatakai iskola néven emlegették.

331 Az ún. varsági iskola és tanítói ház 1883-ban épült föl. Helyét az 1881. 05. 28-i oroszhegyi egyházi gyűlés határozata alapján egy bizottság jelölte ki a Mélypatak dombján, a későbbi templom tájékán. Az 1879/80-as, az 1880/81-es, az 1881/82-es és 1882/83-as tanévben bérelt tanyaépületben folyt a tanítás. Az első tanítót Dobai Jánosnak hívták. 1885-ben betegsége miatt nyugdíjba vonult. Évi 250 forint fizetést kapott. Az ún. nagykútpatakai iskola és tanítói ház 1882-ben épült föl. Helyét szintén az 1881. máj. 28-i határozat alapján jelölték ki "Kováts Imre kertje alsó szegénél az úton kívül". Az 1880/81-es és az 1881/82-es tanévben egy másik épületben működött az iskola. Első tanítóját Tamás Józsefnek hívták, és 1880/8l-ben próbálkozott a havasi gyerekek oktatásával. 1881/82-ben Angi Péter töltötte be a tanítói tisztséget. NAGY Gyula 1975. 423-428. - SZABÓ István 1960. 191., 207. OPI. Az oroszhegyi róm, kat. egyház jegyzőkönyve (1869. aug.l-től 1902. dec. 31-ig. Különösen a 7., 10., 23., 24.) 1881-ben előfordul a "Forrásközött lévő iskola" megnevezés is. A szövegösszefüggésből azonban látható, hogy a máskor nagykútpatakainak nevezett iskoláról van szó.