Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA

Péter, Vas Károly, Vas János, Tifán Ferencz, Tófalvi Ferencz, Tifán Imre, Tamás Ignácz, Tifán András, Tifán István, Gergely Mózes, Gegő József, László István, György András, Bálint Pál, Bálint Péter, Lengyel Ferencz, Ambrus Mózesné, Péter Jánosné, Péter László, Albert Mihály, Major Gergely, Bálint János, Kovács Mátyás, Lőrincz János, Nagy Sándor, Szász Antal, Szász Mihály, György István megyebíró.

335 Az első négy név: Tifán Pál, György János, Tóti Ferencz, Fancsali Márton, valamint az utoljára szereplő György István megyebíró neve sajátkezű, görcsös írással került a papírra. A többi 43 nevet Bakó Antal tanító írta le és viselője keresztet húzott a jegyzőkönyv végére. Az írástudatlanság és az írástudás aránya tehát a "jobb gazdák" körében: 43:5. Ijesztően rossz arány ez a XIX. század utolsó évéből! Valószínűleg azzal magyarázható az írástudatlanság eme hallatlanul nagy mértéke, hogy az aláírók többsége ahhoz a nemzedékhez tartozott, amely 1880 előtt volt gyerek és jobbára Varságon töltötte ifjú éveit. Az oroszhegyi iskolát a nagy távolság és a sok munka miatt nem látogatta, Varságon pedig még nem működött iskola. így a betűvetés tudományát nem sajátította el.

336 Az 1900. évi népszámlálás demográfiai adatainak közreadása során a statisztikusok még nem különítették el a belterületi és külterületi népességet. Következésképp, a népszámlálási statisztika községsoros demográfiai táblázatából nem derül ki, hogy Oroszhegy 3072 fős népességéből hány fő lakott a varsági tanyákon. Szerencsére a népszámlálás után nem sokkal, 1902. nov. 23-án Oroszhegy község vezetői egy hivatalos nyilatkozatukban tanúsították, hogy az újonan megszervezett Oroszhegy-varsági római katolikus plébánia területén 1082 fő él, közülük 187 Bagzosban, 241 Forrásközén, 209 Sólyomkőn, 41 Küküllőben. Az erdélyi római katolikus egyházmegye 1903. évi Schematismusa pedig, valószínűleg 1900. évi számbavétel alapján, Oroszhegy politikai község lakosságából 1060 lelket szerepeltetett az új Oroszhegy-varsági plébánia híve gyanánt. Az 1060 és a 1082 nincs messze egymástól. Végeredményként megállapítható, hogy a XIX-XX. század fordulóján Oroszhegy község lakosságának valamivel több mint egy harmada varsági hegyi tanyán lakott.

337 Az 1910. évi népszámlálás az ezer éves történelmi Magyarország életében az utolsó, az 1907-ben keletkezett varsági tanyaközség életében pedig az első népszámlálásnak számított. Ez a népesség-számbavétel Oroszhegy község kötelékében 2128, Székelyvarság község kötelékében 1233 főt talált.

338 A két község lakossága együtt 3361 főt tett ki. Ezt a számot összevetve a tíz évvel korábbi 3072-es számmal, láthatjuk, hogy a szaporodás 289 fő. Némi számolással könnyen megállapíthatjuk, hogy a szaporodás nagyobbik hányada Varságnak jut. Más szóval: a varsági hegyi VAPI. Plébániai iratok. (1902-1902). 1902. évi csomag. A XIX-XX. század fordulóján valószínűleg rohamos javulás következett be az írni-olvasni tudás arányát illetően. 1899-ben a nyilatkozatot valószínűleg középkorú és idősebb családlök, gazdák írták alá. Az írni-olvasni tudás nagyfokú hiánya a fentebb említett okok miatt éppen az ő korosztályukat jellemezte. Egy évtizeddel később, 1910-ben, az új Varság község 1233 lakosából 659 tudott írni és olvasni. Ők valószínűleg a fiatal nemzedékből kerültek ki, akik már kisebb nagyobb rendszerességgel tanultak a varsági iskolákban. 1910-ben az 1233 fős varsági népességből 343 fő 6-19 éves, 359 fő 2039 éves volt. A 659 írni-olvasni tudó lakos többsége valószínűleg a 6-39 évesek 702 fős csoportjába tartozott. (NÉPSZ. 1912.458-459.) NÉPSZ. 1902. 456-457. - VAPI. Plébániai iratok. 1902. - SCHEMATISMUS 1903. 209. NÉPSZ. 1912.458-459.