Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN
"£ jelen évi ház szentelés alkalmával meglátogattam havason lakó híveimet is, kik az anyamegyétől 5 órányi távolságban egy szép, de nagy kiterjedésű fensíkon jobbadán szétszóródva laknak. A nagy fensíkot két külön coloniára különíti egy a Varság vize által tekintélyes mélyre vájt vízvágány. Egyik részt lakják az úgynevezett varságiak és bagzosiak 94 családdal 434 lélekkel. A másikat a forrás közi, tálasi, somkőhegyi, sárosfenyői és küküllői hívek lakják 53 családdal, 229 lélekkel. Ezen utóbbiak, azonban jóval többen vannak, kikhez részint a nagy hó, részint a nagy távolság miatt eljutni nem lehetett. A havasi családok számát 160-ra, a lelkek számát pedig 700-ra bizton tehetni, sőt mert naponta szaporodnak, egy-két év múlva 1000 is lesz. - Ezen tiszta katolikus hívek és romlatlan lelkek, szánandó elhagyatottságban szenvednek." Iskolai tanításuk, a már létező kísérletek ellenére, jórészt megoldatlan. Havasi templomra és harangra lenne szükségük/ 01 Laiber Antal plébános friss havasi élményeket és végtelenül nagy tenniakarást tükröző levele korszakhatárnak tekinthető dokumentum Varság történetében. Számadatai kellőképpen érzékeltetik, hogy a több évszázados oroszhegyi szállástartás talaján megszületett az állandóan lakott hegyi tanyák birodalma, amelyeknek hóban, fagyban is Varságon tartózkodó lakossága elindult az egymással való társadalmasulás és az Oroszhegytől való függetlenedés útján. Ezek a témák tanulmányomnak már egy másik fejezetébe kívánkoznak. Kitekintés A XVIII-XIX. századi oroszhegyi havashasználatról és szállástartásról szóló fejezetet lezárva érdemes röviden kitekintenünk a környékre, azt keresve: zajlottak-e ott és miként az oroszhegyihez hasonló havashasználati változások és településfejlődési folyamatok. A legközelebbi szomszédságba, Korondra, Zetelakára tekintve láthatjuk, hogy a havashasználat és a havasi szállástartás ott is fontos része volt a lakosság XVIIIXIX. századi gazdálkodásának. A rendelkezésre álló kevés adat alapján azonban úgy látszik, hogy Korond és Zetelaka határában az állandóan lakott hegyi tanyák kialakulása, illetve a tanyavilág önszerveződésének folyamata Oroszhegyhez képest néhány évtizednyi késést mutat. A Görgényi-havasok déli nyúlványai tájékán valószínűleg Oroszhegy havasának, Varságnak voltak először tömegesen kiköltözött állandó lakói, Varságon építettek először külterületi iskolát, havasi templomot, plébániát, községházát. A környéken Varságon alakult először havasi egyházközség. Varság területe szakadt el először anyaközségétől és vált önálló tanyaközséggé. A varsági fejlődést, mint modellt, követte némi késéssel Korond határában Fenyökút és Pálpataka, Zetelaka határában Zeteváralja és Sikaszó tanyavilágának önszerveződési és önállósodási folyamata. 302 OPI. Plébániai iratok 1880 - A házszentelési élménybeszámoló piszkozatban, dátum nélkül maradt fenn Oroszhegyen. A püspöki válaszlevélből állapítható meg, hogy Laiber Antal plébános levele 1880. jan. 26-án kelt és a 18/1880-as számot viselte. Az iskolára és a harangra vonatkozó részeit később idézem. A korondi hegyi tanyák rövid bemutatása: BÁRTH János 1997/b.
