Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN
(A fenti felsorolásban a hónap neve utáni szám a születés napját, a zárójelben lévő szám a keresztelés napját jelenti.) A születési dátumok tanúsága szerint a havason élő házaspárok gyerekei az esztendő minden szakaszában születtek. Fontos az, hogy télen (januárban, decemberben) is. Ez a körülmény valódi, állandó kintlakásra vall. Az 1865-öt követő években is folytatódtak az "in Alpibus" jellegű anyakönyvi bejegyzések. 1866-ban hat "havasi" gyereket kereszteltek. Közülük kettőnél feljegyezték, hogy "Pater ignotus", vagyis apja ismeretlen. Nyilvánvalóan törvénytelen gyermekként jöttek a világra. 1866-tól előfordult, hogy az "in Alpibus" bejegyzés után feltűntették azt a havasi területet is, ahol a szülök laktak. Ez azért alakult így, mert a XX. századi Varság területének a XIX. században még nem volt összefoglaló neve, hacsak nem számítjuk annak a túlzottan általános, illetve köznévként is használatos Havast. A későbbi Varság község alkotóelemeit külön-külön, a nevükön emlegették. így a kereszteltek anyakönyvében 1866-ban lakóhelyként előfordul: "In Alpibus Varság tisztája", "in Alpibus Bagzos", "in Alpibus Varság". 1867-ben az "in Alpibus" után Bagzos, Forrásköze, Varságtisztája, Küküllő, 1868-ban: Tziligyi, Tósfenyő, Bagzos, Varságtisztája, Varság szerepelt. 297 1865-ben, amikor Pesty Frigyes helynévgyűjteménye számára az oroszhegyi jegyző megküldte az oroszhegyi helynevek ismertetését, megemlékezett a varsági szétszórt épületekről, és azokat a "magyarhoni tanyák"-hoz hasonlította. Varságioka, Sólyomkő, Tálas, Forrásköze, Bagzos, Varságtisztája, Vaskaliba és más helynevek fölsorolásakor megemlítette, hogy területükön sok szétszórt ház van, amelyekben télen-nyáron laknak. Állnak magányos "csűrpajták" is, amelyeket csak időszakosan használnak oroszhegyi tulajdonosaik. A jegyző adatközlő leírásában olvashatunk rozs, árpa, zab, káposzta, kender, len varsági termesztéséről is. Alábbiakban szószerint idézem azokat a részeket, amelyekben az oroszhegyiek varsági szállástartásáról, földműveléséről és hegyi tanyáiról esik szó: "Szenesed sorka, ez egy szép kaszáló hely, a' hol nyári lakházak s pajták vannak. Küküllő loka, a hol sok ház és pajták vannak. Varságioka hol sok épületek vannak 's téllen nyáron mint egy 30 gazda lakik ottan s azon kívül sok puszta ház és csűrpajta van hová csak nyáron mennek inkább. Középső havas lábja - Sólyomkő hol sok ház csűrpajta létezik, lakosok is vannak. Tosfenyő itt is sok puszta épületek vannak 's lakosok is. Sálosfenyő ittis épület sok van. Tálas az elnevezését vette a sok fatál csinálásáról, a mellyet még máig is csinálnak. Ittis sok épületek vannak. Forrásköze, magesra emelkedő igen szép kilátású nagy mező, hol árpa, zab, káposzta, kender és más kerti véleményeket az ott lakosok termesztenek, van ittis sok puszta ház és pajta, hová a szénát bé rakják s ottan vagy meg étetik vagy Oroszhegybe lehozzák. OPI. Anyakönyvek. Megkereszteltek anyakönyve 1857-1870.
