Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

1. A TELEPÜLÉSNÉPRAJZI KÉP NÉHÁNY VONÁSA

a szót ismerték és használták a varságiak oroszhegyi ősei is falusi portájuk megnevezésére. Abban az időben, amikor az oroszhegyiek még csak gazdasági telepeket hoztak létre varsági irtott kaszálóikon, és csak ideiglenesen tartózkodtak kint a „havason", telephelyüket szállás-nak hívták. A szállás szó a mai varsági öregek nyelvében is él. Általában a múltra vonatkoztatják. Azokra a tartozéktelepülés jellegű telephelyekre alkalmazzák, amelyek az egyre szaporodó állandóan lakott szórvány tanyák között fokozatosan fogyatkozva bár, de még a XX. században is hozzátartoztak Varság települési képéhez, sőt néhány példányuk még ma, a XX. század végén is fellelhető a varsági földeken. Amíg a határmenti paraszti gazdasági telephely tartozéktelepülés volt, vagyis hozzátartozott valamelyik oroszhegyi falusi házhoz, szállás-nak nevezték. Amikor az alföldi farmtanyákhoz hasonló állandó lakóhellyé vált, építményeit és azok környékét a falusi porták megnevezéséhez hasonlóan a bennvaló szóval illették. A XX. század végi helyzet alapján Varság jellegzetes hegyi szórványtelepülésnek tekinthető, azzal együtt, hogy határának egyik részén másodlagos településfejlődési folyamat eredményeként faluszerű sűrűsödés is kiformálódott. A szétszórtan álló varsági házak, az alföldi tanyaközségek lakóépületeihez hasonlóan, teljes értékű állandó lakóhelyek. Nem kötődnek falusi, mezővárosi házhoz. Egymást követő nemzedékek kizárólagos otthonai. A Varság múltja után érdeklődő idegen könnyen azt gondolhatja, hogy a nagy kiterjedésű szórványtelepülés valamiféle előzmény nélküli kitelepüléssel, eltelepüléssel, másodlagos településszóródással jött létre. Természetesen ilyen véleményekkel találkozunk Erdély-szerte, ha „írástudókkal" beszélgetve szóbahozzuk Varságot. A helybeliek fiatalabb nemzedéke is hajlamos arra, hogy Varság létrejöttét az oroszhegyiek egy részének egyszerű kitelepedésével magyarázza. Jobbára magam is így vélekedtem, amikor először néztem szét a Küküllő forrásvidéke tájékán. Kutatásaim során fokozatosan jutottam el annak megsejtéséhez és felismeréséhez, hogy a látszattal ellentétben a varsági hegyi tanyák keletkezése esetében jóval többről van szó, mint egyszerű kitelepedésről, másodlagos településszóródásról. Az elérhető történeti adatok elmélyült tanulmányozása és a helyszíni néprajzi kutatás tanulságainak alapos elemzése nyilvánvalóvá tette számomra, hogy a varsági hegyi tanyák kialakulásának kérdéseire csak akkor adhatok megbízható választ, ha a megosztott települések, illetve a tartozéktelepülések fogalomkörében gondolkodom.

5 A XX. századi magyar néprajzi településkutatás nagy horderejű, európai kisugárzású tudományos felfedezése volt a régi magyar tanya tartozéktelepülés jellegének megfogalmazása. Györffy István és követői az alföldi tartozéktanya leírásával, a mezővárosi ház és a korai tanya kapcsolatának feltárásával egy települési alaptípust, „...lévén az Oroszhegyi megyének Diafalvában egy kis bennvaló helyje..., az melynek vicinussa egyfelől az közönséges út, másfelöl az Barabás Atyafiak ben való lak helyek, ezen vicinalt helyen régentén Templom volt, s most haszonvehetetlen hely..." (OPI. Kontraktusok. 1806. jún. 25.). „...egy darab Bennvaló helyet, mely...vagyon... a vetéskapu mellett". (OPI. Kontraktusok, 1818. jan. 18.) A megosztott település fogalmára és a tartozéktelepülés fogalmának értelmezésére lásd: BÁRTH János 1996. Korábbi, illetve további irodalom ott!