Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
V. Múzeumi kiadványok - Szakál Aurél: Kiskunhalas anno 1850–1950
Szakái Aurél: Kiskunhalas anno 1850-1950 reskedelem és a termelés fejlődését nagymértékben elősegítette a már említett vasút. Az 1882-ben átadott Budapest - Belgrád vasúti fővonal után nyugat és kelet felé is épült vasút (Kiskunhalas - Bácsalmás - Regőce 1903, Kiskunhalas - Kiskunmajsa - Kiskunfélegyháza 1912). Ezért a város vasúti csomópont lett.5 A 19. század végén a gazdasági fellendülés és a társadalmi modernizáció építési hullámot eredményezett. A kevés korábbi barokk és klasszicista épület mellett sorra épültek az új középületek, az eklektikus stílusú polgárházak, a városképi jelentőségű épületek és szobrok.6 Természetesen több ipari épület (gőzmalom, téglagyár, villanygyár, vágóhíd) és kövesút, csatomalefedés is készült. Az elektromos közvilágítás a Fő utca és a Kossuth utca esti kivilágításával 1903. december 6-án kezdődött.7 A társadalmi fejlődést jól jellemzi az egyesületi élet helyzete. A legelső és legjelentősebb egyesületek az 1860-as években alakultak (Jótékony Nőegylet, 1862; Halasi Kaszinó, 1863; Kiskunhalasi Polgári Olvasókör, 1866). A Tűzoltó Egyesület kétszeri megalakulás után vált működőképessé (1882, 1905). A régi századfordulón megalakult Kiskunhalasi Sportegyesület (1902) jogutódja a Kiskunhalasi Atlétikai Club (1912) lett. 1862 és 1950 között összesen 75 egyesület működött a városban.8 Kiskunhalasnak igazi hímevet a halasi csipke hozott. A csipkeművészet és a népművészet is hatott a leheletfinomságú halasi csipke 1902-es megszületésére. A kiskunhalasi csipke méltó versenytársa lett a velencei és a brüsszeli csipkének.9 A város fejlődését jól mutatja a lakosság jelentős növekedése. Az 1850-es 12 783 fo alig emelkedik 1869-ig (13 127). Ekkortól azonban egyenletesen és gyorsuló ütemben szaporodik a lélekszám 2-4 ezer fővel évtizedenként 1949-ig (32 260). Természetesen a két világháború embervesztesége jelentősen csökkentette a lakosságot. A legnagyobb növekedés 1900 és 1910 között tapasztalható 4 és fél ezer fővel (19 866-ról 24 381-re). A vizsgált száz évben a város lakossága 150%-kal nőtt.10 11 A Kiskunhalas további fejlődését célzó tervek megvalósítását több évtizedre megakasztotta, lelassította az első világháború kitörése. A frontok messze húzódtak, de több mint 1 000 katona korú férfit veszített a település.11 A két világháború közötti időszakban burkolatot kaptak a fontosabb utcák, megépült a Csipkeház, több városi és tanyai iskola, két laktanya, állami pincészet, bővült a kórház, elkészült a sóstói és a fehértói strand.12 A gazdasági élet erőteljesebb nekilendülése csak az 1930-as évek második felére jellemző. A második világháború több mint ezer halasi életét követelte.13 1944-ben itt is megtörtént a német megszállás, a zsidók deportálása, a szovjet megszállás. 1944 októberében vonult át a front Kiskunhalason. A háború utáni politikai rendszer, bár részben megvalósította a földosztást, új életet ígért, de a demokratikus kezdeményezést rövid időn belül megakasztotta a szovjetizálás. 5 NAGY SZEDER István 1935. 95. 6 SZŰCS Károly - SZAKÁL Aurél 2001. LEHÓCZKI György 2002. 7 SZŰCS Károly- SZAKÁL Aurél 2001. 156. 8 T. MOLNÁR Gizella 2005. LEHÓCZKI György 2004. 13-15. SZAKÁL Aurél 2005. 9. 9 LÁSZLÓ Emőke - PÁSZTOR Emese - SZAKAL Aurél 1996. 10 SZAKÁL Aurél 2002. 21-22. 11 SZAKÁL Aurél 2009. 208. 12 KOLOZSVÁRY-KISS István 2009. 197-199. NAGY SZEDER István 1935. 99. NAGY CZIROK László 1999. 142-143. SZAKÁL Aurél 1994. 91. kép. VAS BENŐ Gábor 1996. 239-241. 13 VASS Lajos - VASS Aranka 1996. 204
