Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
III. Múzeumi gyűjtemények - Kalmár Ágnes: Zorkóczy Klára babakészítő műhelye
Kalmár Agnes: Zorkóczy Klára babakészítő műhelye fácskákkal való mintázása, varrások eltüntetése, hézagok tömítése, a szoborszerű jelleg kialakítása”.5 Ez idő tájt állította a Brooklyn Múzeum igazgatója is, hogy a magyar iparművészeti babák az ízlés és találékonyság remekbe szabott példái.6 A magyar iparművészeti babát legtöbbször a magyar díszbabák vagy iparművészeti magyar babák megnevezésekkel illették, mely fogalmakat gyakran kiegészítették a népművészeti, néprajzi, népviseleti jelzőkkel. Tudnunk kell, hogy ezekben az évtizedekben a nagyobb városokban működött babaklinika, ahol a különböző javításokon kívül árultak kész babafejet, kezeket és lábakat, a babatestek színezésére alkalmas por alakú festéket, lapos maséfejet, sírószerkezetet. Népviseletbe öltöztetett babák a Szórakaténusz gyűjteményében Térjünk vissza a Játékmúzeum jelen tárgyegyütteséhez, mely a gyűjteményben nem önállóan képviseli a 20. század első felének és derekának népviseletbe öltöztetett babáit. Közöttük kiemelkedően szép a nagyméretű matyó baba, talán 1910 körül készülhetett. Egy üzletben vásárolt porcelánfejű babát öltöztetett fel az ismeretlen készítő, aki a népművészet, különösen a népviseletek kitűnő szakértője lehetett. A régi sárközi baba háromfelé ágazó fácskára készült, nagyon igényesen elkészített, minden tekintetben hiteles és arányaiban is művészi munka. A készítés idejét tekintve talán még az előzőnél is korábbi darab. Néhány, az 1930-as évekből származó baba képviseli a díszmagyarba öltöztetett magyar baba típusát. Ezekben az esetekben a baba feje és teste papírmaséból készült - ez utóbbi sokszor gyapjúval tömött vászon volt -, erre a testre került a kissé leegyszerűsített ruha. A Fiatal Népművészek Stúdiója egykori tagjainak többféle népviseletet felidéző babasorozatát egyszerű botocskára készítették, az arcokat és a ruhadarabokat is leegyszerűsítették. Néprajzi hitelességgel készültek a palóc és a mohácsi modellek, melyekhez a boltban kapható műanyag babákat választották. A gyűjtemény kalotaszegi asszonyt bemutató babái az 1990-as évekből származnak. A nagy körültekintéssel varrott ruhákat karcsú, textil babatestre öltötték, fejük és végtagjaik porcelánból készültek. Ezekben az években igényesebb babák váltották fel a népviselettől idegen, műanyag babatesteket. A 20. század elejének iparművészeti babái mellé állíthatjuk azt a babasorozatot, melyek Kecskemét környékének hiteles viseletét mutatják be komoly néprajzi kutatásokra alapozva, minden tekintetben teljesen egyedi és művészi kivitelezésben megvalósítva. Ehhez a témakörhöz tartoznak azok a festett fababák és meg nem valósult tervrajzok, melyek többnyire a gödöllői művésztelephez kötődnek, rendeltetésük szerint gyermekjátéknak készültek. Grabowieczky Leon játéktervező művész7 1925-ből származó Magyar lány festett figurája pedig díszmagyarba öltöztetett leányt ábrázol. Milyen különös íve rajzolódik elénk a népviseletes babáknak. A kor igénye és szándékai, valamint az egyéni alkotótehetség milyen érzékletesen leolvasható rajtuk. 5 Magyar Szabadalmi Hivatal Szabadalmi Tár és Iparjogvédelmi Szakkönyvtár. 6 Dr. Moskovszky Éva kultúrtörténész szíves közlése alapján. 7 Grabowieczky Leon tervrajzokból, játékokból és különböző dokumentumokból álló, egyedülálló hagyatékát a Szórakaténusz őrzi. 132
