Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - II. Új kutatási eredmények bemutatása - Mészáros Ágnes: Adatok az Alsó-Kiskunság gyógynövényhasználatához
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Vörösborban főtt kaprot ajánlott az 50. recept hasmenés ellen.24 (Kiskunmajsán most is ezt ajánlották az idős asszonyok). Vesebajra katona petrezselymet herbate gyanánt.25 A szemfájást a következő keverékkel múlasztották el: rozspálinkába rozmaringlevelet áztattak, vízzel és kolóniái szesszel összekeverték, evvel mosogatták.26 Vízi betegségre nád tövének főzetét vagy borovicska főzetét itták.27 28 Lovak hizlalására fél marok istenfáját porrá törtek, ecettel leöntötték, majd leszűrték és megitatták.2K Szúnyogok és legyek ellen különféle növényekkel füstöltek: örvénygyökérrel, bolhafűvel, száraz fűvel, száraz vadkenderrel, töklevéllel.29 30 Faolajat, szaporafü főzetét, tejben főtt ürmöt vagy bor és tej főzetének keverékét is használták még a rovarok ellen. Egerek és patkányok ellen földi bodza főzetét, farkas répát, ökörfarkkórót, bol- hafu vet, fehér hunyorból sütött pogácsát alkalmaztak.31 Csontfájásra dohánylevelet tapasztottak, amit konyakkal, kámforral, szappannal kentek meg és a fájós részre kötötték.32 Molnár István 1878-ban megjelentetett munkájában is bőven találunk gyógynövényhasználatot ismertető adatokat. A Halas virányának ismertetése népgyógyászati tekintetben című fejezetben33 24 növény használatáról olvashatunk. A kéziratos receptek között a mályva virága szerepelt görcsoldó, torokfájás csillapító, gyulladáscsökkentő hatása miatt, itt a fehér mályva gyökeréről tudhatjuk meg, hogy tejben megfőzték daganatokat lágyító és érlelő hatása miatt.34 A petrezselyem tejben főtt leveleit emlők puhítására használták. A kamilla, farkkóró virág (Flores verbasci thapsus) és a búzavirág forrázatát köhögés ellen fogyasztották. A fehér liliom gyökerének főzete és pora sebekre volt jó. (A fehér liliomot Félegyházán Szent József virágnak, Kiskunmaján Szűz Mária virágjának is nevezik. Majsa Ötfa területén tinktúrát készítettek a liliom szirmaiból, törkölypálinkába áztatták, és szíverősítőként iszogattak belőle naponta egy-egy kortyot a közelmúltban.) A liliom levelét a 19. században faolajba áztatták, és égés ellen tartották jónak. Beléndek magjával füstöltek szájukba a fájós fogúak. A diólevelet görvélykóros gyermekek fürdővizébe tették. A kutyatejet hány tatónak, tyúkszemirtónak ismerték, de ürgevesztő szerként is ajánlották. A halasiak akkoriban cziczkóró fűnek nevezték a cickafarkot. Vörös és fehér változatát megfőzték, mézet tettek bele és mellbajok ellen használták. A piros színűt 24 25 26 27 28 29 Uo. 16. Uo. 24. Uo. 28. Uo. 5. Uo. 6. Uo. 18. 30 Uo. 19, 11, 8. 31 Uo. 10. 32 Uo. 17. 33 MOLNÁR István 1878. 19-22. 34 Uo. 19. 73
