Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2007 - Mestermunkák muzeológus szemmel - Mészáros Márta: Üvegképek és tükörképek a Kiskun Múzeum és a Türr István Múzeum gyűjteményében
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1896 Nemzetiség / Vallás Bács-Bodrog Pest-Pilis-Solt-Kiskun magyar 38% 80% német 30% 13% tót 4,8% 4,39% oláh 0,06% 0,06% rutén 1,55% 0,01% horvát 0,15% 0,11% szerb 24% 1,29% egyéb 0,28% 0,45% róm. katolikus 61% 65% görög katolikus 1,66% 0,08% görög keleti 19% 0,53% evangélikus 10,7% 7,2% református 4,3% 22,7% unitárius0,01% izraelita 2,1% 3,5% Az 1896. évi Statisztikai évkönyv adatai Az 1910-es népszámlálás mutatja meg utoljára a történelmi nagy Magyarország nemzetiségi és vallási hovatartozást rögzítő adatokat. A trianoni határváltozások hatására a csonka ország területén megnőtt a katolikusok és a reformátusok belső aránya. A románok, szerbek, szlovákok, szászok tömegei elszakadtak, így a görögkeletiek, a görög katolikusok és az evangélikusok nagy többsége is a jelen határokon kívülre került. A két világháború közötti időszakban a Duna-Tisza közén többségében magyar római katolikus népesség élt. Az 1933-as statisztika és helységmutató szerint a mai megye déli részén, Bácskában magyar, német, bunyevác és sokáé vegyes lakosság élt. Bácsalmás, Baja, Szeremle környékén jelentős volt a református val- lásúak aránya. Az egykori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Dunamellékén többségében magyar, de német, tót, oláh, rutén, horvát és szerb lakosság is megtalálható volt. Ezen a vidéken jelentős a református és az evangélikus vallásúak száma. A Kalocsai Sárköz kiemelkedő néprajzi táj, ahol többségében magyar, római katolikus vallású emberek éltek, de sokác és bunyevác lakosság is jelentős számot képviselt. A felekezeti hovatartozás szerint kisebb számú református, görög katolikust és görögkeleti vallás is kimutatható volt. A római katolikus vallás mellett az evangélikusok száma kiemelkedő itt. A Duna-Tisza köze középső és keleti részének magyar lakta falvaiban a felekezeti megoszlás is figyelmet érdemel. Kunszentmik- lóson és környékén, valamint Kiskunhalason és környékén a lakosság fele római katolikus, másik része református, kisebb számban evangélikusok. Kiskunfélegyháza tiszta katolikus település, míg Kecskeméten jelentős számú református, ki
