Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Ördög Enikő Melinda: Magyarlapád község román falvainak népkötészete
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón Ördög Enikő Melinda MAGYARLAPÁD KÖZSÉG ROMÁN FALVAINAK NÉPKÖLTÉSZETE 2002-2003-ban részt vettem egy közös néprajzi gyűjtőmunkában Magyarlapád község (Fehér megye) Asszonynépe, Magyarbagó, Fugád, Kisakna és Vadverem falvaiban, ahol a román folklórt tanulmányoztam. A kutatott területen a román lakosságnál számos mitológiai és vallásos eredetű történetet, mondát, mesét, kántá- lást, ún. „kolindát” jegyeztem le. Nagyon sok, a táncos mulatságok vagy a lakodalmak alkalmával elhangzó csujogatást és számos, a temetéseken elhangzó halotti siratót rögzítettem. A kutatást megnehezítette az a tény, hogy a Küküllő menti falvakra vonatkozó, általában gazdag szakirodalom, a kutatott falvakat illetően nagyon szegényes. A Magyarlapád község területén összegyűjtött román népköltészetet négy különböző részben tárgyalom:- népi próza,- népi líra,- a jeles napok szokásainak népköltészete,- a családi élet szokásainak népköltészete. Népi próza A népmonda általában rövidebb epikus történet, melynek fantasztikus és varázselemei vannak, s egy valóságos történelmi eseményen vagy hiedelemmel kapcsolatos cselekvésen alapszik. Három kategóriába sorolhatjuk:- hiedelemmondák,- legendák,- történelmi mondák. A hiedelemmondák csoportjából a kutatott falvakban néhány figyelemre méltót találtam. Egyesek egyéb mesei alműfajokhoz köthető elemeket tartalmaznak, például házi szellemeket, erdőanyót, tündéreket, törpéket, óriásokat, boszorkányokat stb. Megemlíteném az ún. „Maiestre”-kre (Tündérek) és a „Kedd Este Anyó”-ra vonatkozó mondákat. Ez utóbbi egy öreg anyóka, aki megbünteti azokat az asszonyokat, akik kedden este - amikor pedig tilos - fonnak. Az ún. „Marcolea”-ra vonatkozó legendák közül hármat gyűjtöttem Vadveremben, és találtam néhány legendát az ún. „ursitoare”-kra vonatkozóan. Az „urszitoare”-k, vagy ahogyan még nevezik őket „ursoaice”-k, „ursite”-k, „zane”-k (tündérek), „fecioare”-k (szüzek) -, sokkal összevontabb és jól meghatározott funkcióik vannak. Ők őrködnek a gyerekek születésénél, és meghatározzák a jövőjét. Általában három „ursitoara” van, de vannak mondák, amelyek sokkal többről tudnak. Általában a sűrű, sötét erdőkben laknak, esetleg elhagyott pusztaságokban vagy valahol a világ végén, a tengerek szélén vagy az égben. Egyes legendák szerint a három „ursitoare” közül az egyik sánta, és 113
