Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Észak-Bácska fővárosa - Kovács Zita: A Ratosnya (Erdély) jódi református templom festett fakazettái
A Ratosnya (Erdély) Jódi Református Templom festett fakazettái Középkori templomok boltozatának díszítésében nem ritka az erre az azonosításra való utalás: a boltmezőket kékre festik, és csillagokat, néha aranyozott gömböket helyeznek el rajtuk. Már a középkorban megjelenik tehát a belső terek sík deszkamennyezettel való borítása. A reneszánsz korszakban sem pusztán szükségmegoldásként alkalmazták: a legreprezentatívabb terek kaptak díszes, kazettás famennyezeteket. Mátyás király például lebontatta a visegrádi palota kápolnájának korábbi keresztboltozatait, és helyükre aranyos kazettás mennyezetet készíttetett. Ugyanígy tett Bethlen Gábor Vajdahunyadon. A sík famennyezetek feltűnése a templomokban tehát már a 15-16. században sem egyedül szükségmegoldás, hanem egyben tudatosuló ízléskülönbséget is jelez. A 17. századtól a „festő-asztalosok” is nagy kedvvel alkalmazták ezt a számos keleti hatást is magába olvasztó, reneszánsz eredetű díszítő stílust. Noha a motívumok, az omamentális elemek lényegében változatlanok maradtak, ennek a stílusnak is vannak kofszakai, ezt is érintik a stílusváltozások, különösen későbbi, 18-19. századi élete során. A ratosnyai kazettás mennyezet elkészítését tehát az erdélyi református templomokban történő több napos motívum-gyűjtés, válogatás, csoportosítás előzte meg: Bánnfíyhunyadtól, többek között Körösfön, Magyarvalkón, Magyargyerőmonostoron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen keresztül Bögözig és Csíkszeredáig. Ratosnya község Székelyföldön, a Keleti Kárpátok lábánál, a Maros partján, Maroshévíztől kb. 30 km-re lévő, alig száz lelket számláló kis falu. A Ratosnya Jódi Református Templom 1932-ben épült, a felújítási munkálatok 1998-ban folytak. A bajai Vizuális Iskola a templom adottságaihoz alkalmazkodva fakazettás mennyezetét a szecesszió stílusjegyeit követve készítette el. A szecesszió sajátosságaival az út során a marosvásárhelyi Kultúrpalotában ismerkedtek meg a gyerekek. [ 1. sz. kép] A motívumgyűjtést megelőzően ugyan már körvonalazódott a fakazettás mennyezet egységes kompozíciójának terve, a kazettákon szereplő különféle motívumokat, jelképeket azonban a gyűjtőmunka során válogatták ki. Az elkészült festett kazetták ennek ellenére mégis eredetiek lettek, hiszen minden művészi alkotás zömében válogatás, csoportosítás és variálás, s akit eredetinek nevezünk, az ebben a variálásban az. Mindegyik kazetta kicsi mása lett az eredeti világ egy-egy piciny metszetének, s bármit festettek is az alkotók, mindegyikükből egy-egy arc néz vissza ránk. A mennyezet ikonográfiájának megszerkesztése érzékeny megfontolást, nagy körültekintést igényelt, hiszen autentikus református ikonográfia nincs - ez azonban némi szabadságot is biztosított a tervezés során. A kompozíció kialakítása ezzel együtt karakteresen 20. század végi művészetszemléletet követő lett. Egy a harmincas években épült, s napjainkban teljesen felújított templomban ugyanis egy archaizáló mennyezet elkészítése nem lett volna helyénvaló. A templom mennyezete 13><7 darab, 92x90 cm nagyságú kereteit kazettából áll. A különféle szimbolikus motívumokkal kitöltött mezőket azonos rajzolatú hullámos vonalkákkal díszített keret veszi körül, melyet egy külső léckeret is határol. A kompozíciókban alkalmazott halvány zöld, kék, sárga és vörös színeket minden alkotó készen kapta - a halvány, ugyanakkor egységes színek használatától az egész mennyezet összhatása könnyed és világos. A szecessziós, stilizált minták a századforduló 95
