Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)

Előadások dr. Fazekas István köszöntéséhez

kabátot, és Schuba-bundát.22 A lábbeli vagyonosabbaknál csizma23 és bácskai szandál. A németek - az ünnepnapokat kivéve - facipőben járnak, nyáron mindenki mezítláb. A szobaberendezés szegényes és egyszerű, kiváltképp a parasztoknál.

Szokások? A bunyevácoknál mindenféle szokás van a családi ünnepeken, lakodalmakkor, haláleset alkalmával, ennek megfelelően drágább is, mint a németeknél.

Jóslás? Nagyjából eltűnt.

Néhány babonás szokás még van.

Szórakozások? Búcsúkor és temetéskor, különösen a bunyevácoknál, lakomák és áldomás,24 a németeknél tánc. Májusfát csak a németek állítanak köztiszteletben lévő embereknél megbecsülésük jeléül, amiért borravaló jár.

Nyelvjárás? Sváb és dalmát.

Közmondások: ko nosi, táj ne pron, aki megkeni [a kocsit], az halad.25

Költészet: Lakodalomba hivogatáskor szoktak rövid rigmusokat mondani.

Ének: A templomi éneket és más népdalokat inkább vidámsággal, semmint mélabúval énekelik.

Kiemelkedő személyiség nincs.

Népmondák és mesék. Néhány jelentéktelen mesén kívül nincsenek itt népmondák.

Jellembeli vázlatok. A parasztokra jellemző karakter van túlsúlyban.

Katymár 859. május 31. Ullrich Jakab26

jegyző

Jegyzetek

1 Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Budapest, 1965. 6.

2 Az iratanyag sorsának nyomon követésénél Silling István kutatásaira támaszkodtam. Silling István: Örökségünk nyomában. Újvidék, 1995.19-28.

3 Iványi István levele nyomán közölte a névsort G.fubitza] K.[álmán]:

Helytörténeti és ethnográfiai leírások 1859-60-ból. A Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve 27 (1911) 99-101.

4 A csávolyi „falumonográfiát” közölte Jakob Pfeil: Éine ethnographische topographische Beschreibung der Gemeinde Csávoly aus dem Jahre 1859. Der Ungarndeutsche, 1974. március 24. - június 16.

5 Szándékunkban áll az eredeti német szöveget is publikálni Jakob Pfeillel.

6 A Latinovics család hosszú huzavona után 1800-ban szerezte meg Katymárt. Iványi István: Bács- Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára. Szabadka, 1906. III. 62., Kőhegyi Mihály: A Latinovics család kísérlete Katymár megszerzésére. In Sztrinkó István szerk.: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1990. 65-75.

7 A falu betelepítése Hellenparth, Mária: Katymár. Ein ungarndeutsches Dorf in der Nord-Bacska. Schwäbisch-Gmünd, 1980.

8 Ma: Bácsborsód.

9 Rigyicza=Regőce, ma: Ridjica (Jugoszlávia).

10 Ma: Jánoshalma.

11 Elemi iskola.

12 A jegyző nem tért vissza rá.

13 Az összeadásban hiba van, mert a részadatok összege 13,291 hold.

14 Elsősorban gabona és kukorica.

15 Ha a férfi és női lakókat adjuk össze, úgy 4668 személy jön ki. A róm. katolikusokat és a zsidókat: 4667. A három nemzetiség együtt: 4667. - Hibás összeadások vannak a következő táblázatban is.

45