Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)

Hagyomány és művészet

BÁRTH JÁNOS

(Katona József Múzeum, Kecskemét)

A KÖRÖNDI HEGYI TANYÁK

Korond jeles nagyközség az erdélyi Hargita megyében, a hajdani Udvarhelyszékben, a Görgényi havasok alján, az ún. Sóvidék déli szélén. A leghíresebb és legismertebb erdélyi helységek egyike. Áthalad rajta a Székelyudvarhely és Csíkszereda felé vezető út. A székely „anyavárosba”, valamint a csíki és a háromszéki tájakra igyekvő magyarországi turisták rendszerint megállnak a hosszú köröndi főutcán. A sok elárusító helyiség egyikében megveszik a maguk szükségére kiválasztott, vagy az otthoni hozzátartozóknak, ismerősöknek szánt cserepeket, szőtteseket, faragott faeszközöket, kosarakat, gyapjúruhákat, taplósapkákat. A XX. század utolsó harmadában megnőtt köröndi „bazár” a fazekasműhelyek portékáinak kínáló piacából fejlődött a környék mindenféle kézműveskedő és emléktárgykészítő háziiparának elárusítóhelyévé. Korond hírét a messze földön ismert „köröndi fazekak”, „köröndi bokályok” és más köröndi fazekaskészíímények alapozták meg.1 Korábban sok idegent vonzott a falu fürdőhelye is.2

1971 nyarán jártam először Korondon.3 Azóta sokszor megfordultam a Firtos tájékán. Általános tapasztalatszerző, szemlélődő látogatásaim az 1990-es évek első felében váltak céltudatos kutatási alkalmakká. Korond iránti tudományos érdeklődésem a szomszédos Székelyvarságon végzett kutatásomból nőtt ki. Más szóval: az 1990-es évek első felében a varsági kutatások mellékhajtásaként kezdtem foglalkozni Korond múltjával és népéletével. Amikor a kolozsvári és a Csíkszeredái levéltárban Oroszhegy, illetve Varság múltját nyomoztam, félszemmel mindig figyeltem Korondra is. 1995 októberében áttanulmányoztam a köröndi róm. katolikus plébánia régi iratait. 1997 januárjában hosszú napokat töltöttem a hajdani köröndi közbirtokosság padláson rejtőzködő dokumentumainak jegyzetelésével, másolásával. Minden alkalmat megragadtam, hogy járjak-keljek Korond régi határában, különösen Pálpataka és Fenyőkút hegyi tanyái között.4

Az alábbi köröndi témák foglalkoztattak és foglalkoztatnak, kisebb-nagyobb rendszerességgel:

1. Korond népesedéstörténete és családnevei.

2. A köröndi közbirtokosság működése, a köröndi társadalom önszerveződése a XX. század első felében.

3. A köröndi családi temetők. A közösségi temetőn kívüli temetkezés.

4. A köröndi hegyi tanyák.

Jelen dolgozatomban, amely Korond magyarországi partnervárosában, Kiskunfélegyházán hangzott el előadásként, a negyedik témakört, a köröndi hegyi tanyák világát igyekszem felvillantani.

213