Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)

Hagyomány és művészet

Máskor verebet eresztettünk el óra alatt, majd az 5-6 méter magas plafondban levő lámpa gamójára fel akasztottunk egy téli kabátot... ” /41 o./ Vidám szórakozási alkalom volt a gimnáziumi években a tánciskolába járás is, Ka­tona József három helyre is járt táncot tanulni. Horváth Béláékhoz a Halasi utcába, a második tánciskola a Körösi utcán volt bérelt helyiségben, a 3. pedig a Próféta he­lyén. Erről az időszakról jegyzi meg tréfásan a naplóíró, hogy „Soha annyit nem mos­tam, ápoltam a kezem, mint akkor, de olyan habfehér is volt, hogy sok leány meg irigyel­te volna!” /46. o./ A következő lapon a tánchoz való viszonyáról így vall: „nagyon sze­rettem a valcert meg a gyorspolkát. ” Tánctudását később, pesti egyetemista éveiben is örömmel kamatoztatta, mert az egyetemi segélyegylet titkáraként ő szervezte a gyógyszerészbálat, s ennek folyományaként „az összes pesti elite bálokat végig élveztük és táncoltuk a kölcsönösen juttatott tisztelet jegyek révén”, írta a napló 72. lapján. A gondtalan gimnáziumi évek és az egyetemi időszak közé ékelődött a munkás gyakornoki év, mint előkészítő tanfolyam a gyógyszerész szakra. Ezt az 1888. évet mutatta be Loránd Nándor az Orvostörténeti Közleményekben. Egyetemista korában sok-sok levelet kapott szüleitől, testvéreitől. Édesapja ha­gyományos / vagy mai szemmel nézve modern jungiánus?!/ gondolat- és érzésvilágá­ba enged bepillantani az az 1890 január 31-én írott levél, amelyben édesanyja rossz álma miatt aggódik fiukért: „Kedves fiam! Édes Anyádnak az éjjel igen rossz álma volt, fél arczod tele volt himlővel. Nem tehe­tünk róla, de mi az álomra adunk, annál fogva kérlek vigyázz, nehogy valakivel összezör­dülésed legyen, légy óvatos különösen ha a bálból kijössz, meg ne hülj, mert ilyenkor kap­hat az ember csakugyan leghamarább himlőt is. Egyszóval édes Anyád különösen aggó­dik, légy óvatos minden tényednél... Ölelünk mindnyájan szerető atyád K. Zs. ” Ernő öccsével folytatott levelezését is híven beragasztotta naplójába. Ebből a le­velezésből megelevenedik előttünk Katona József és Csilléry Malvin szerelmének története, melynek megszakadásáért Katona József Csilléryék pénzéhségét, ill. hozo­mányvadászatát tette felelőssé, Katona Béla, Katona József legidősebb bátyja azon­ban másként vélekedett, ez derül ki következő leveléből: „Kedves Józsi Öcsém! Ernő közli velem vőlegénységed elmúlását, sajnállak érte, bár előre látható volt, s azon tudatban, hogy házasságod után is ott akartál maradni, talán jobb is így, mintha a már megromlott házasság bomlik szét. Lásd, nem tudtál élni a boldogságoddal, s életed legszebb idejét a vőlegénység arany­sugaras napjait annyi zsörtölődéssel s leendett anyósod elleni dörmögő gyűlölködéssel sö­tétítetted , hogy azt még Malvinnak is meg kellett unnia. 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom