Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

Majsai Károly: Petőfi Szerelem gyöngyei ciklusa és a szalkszentmártoni szájhagyomány

- 125 PETCFI SSERELEM GYÖNGYEI CIKLUSA ÉS A S ZALKS ZENTMÁRTONI

S ZÁ JH AGY OMÁNT MAJSAI KÁROLY

Petőfi Emlékmúzeum, Szalieszentmárton

Az 1845 augusztusában és szeptember első napjaiban írt és még 1845 októberében kiadásban megjelent Szerelem gyöngyei ciklus a huszonkettő és féléves Petőfi Sándor egyik sikerült alkotása.

A ciklus harminckilenc verséből 1845 augusztus első felében Pesten tizennégy, Budán egy, Gödöllőn egy, ugyanez év augusztus 20-tól szeptember 8-ig Szalkszentmártonban huszonhárom í- ródo11.

Mielőtt e költeményekről, azok születésének körülményeiről szólnánk, a költő Mednyánszky Bertához vezető útjának előzményeire is rá kell röviden mutatni.

1845 első fele Petőfi életének éles kontrasztokkal terhes időszaka. Csapó Etelke január 7-1 megdöbbentő halála mélyen lesújtotta a költőt. Ennek hatása alatt írta meg a Czipruslom- bok Etelke sírjáról költeményét, amelynek utolsó darabjai Etelke szobájában születtek.

Az 1845 április 1-töl június 24-ig tartó felvidéki utazása során Eperjesen, majd visszatérte után Pesten szentel Etelke emlékének két gyönyörű költeményt, melynek még Czipruslombok címet adott. Midőn aztán, mint Arany János szépen mondja, „elsírja utolsó könnyét Etelke fejfáján, még egy-egy sóhajtás fakad fel kebléből azután is, aztán elhallgat, vagy közönyös tárgyakat vesz elő".

A Czipruslombokon kívül még 1845 április elsejéig írt verseiben is érződik azonban a határozatlan vágy, elkeseredés, nyugtalan elégedetlenség, elfojtott sóvárgás. E küszködő hangulatában terhesnek találta a pesti életet, a hivatalt, elfogadta Kerényi Frigyes meghívását Eperjesre, ahol ekkor Tompa Mihály is, mint nevelő időzött. Kazinczy Gábor is sokat beszélt Petőfinek Felső-Kagyarország gyönyörű vidékeiről. Mindez okból, gyógyulást is remélve, felmondott Vahot Imrének, s elindult felső-magyarországi útjára. Tudjuk, hogy útja során megannyi ünneplésben volt része.

Pestre visszaérve, ellenfeleinek támadása fogadta. Petőfi ekkor egyre jobban érezte a közélet és a politikai helyzet szorító ját. Az ország ünnepelt költője ugyan, versei mégsem hoznak elegendő jövedelmet. Állandó otthona, biztos állása nincsen, hiszen még a felvidéki utazása előtt megvált Yahottól, akinek lapjánál mint segédszerkesztő dolgozott.

Felzaklatott lelki állapotban érkezhetett meg első ízben, 1845 július 12-én S zalks zentmárt ónba, ahová 1844 november 1-én költöztek át szülei a tíz kilométerre levő űunavecséről. Ha lehet, szüleit itt még súlyosabb anyagi helyzetben találta. Petőfi első szalkszentmártoni tartózkodását 1845 július 12-től július 24-ig tehetjük. Ez idő alatt írta meg a Zöld Marczi című népszínművét. E darabját Egressy Gábor jutalomjátékára szánta.

Ismerjük, hogy a darab sorsa július 29-re eldőlt. A bíráló választmány nem bocsátotta előadásra Petőfi színművét. A Honderű már ezen a napon éles támadást intézett Petőfi ellen. Vahot Imre és Obernyik Károly ez időben indították meg a Nemzeti Színműtárt, s úgy látszik, főként a költő bukásán ujjongó Honderű bosszantására elhatározták, hogy „némi módosítások mellett" kiadják Petőfi színművét. E módosításokat a költő sohasem