Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

Kriston Vizi József: Gyermekjáték-kutatás Bács-Kiskun megyében

- 65 Ezemyócszáz hatvanhat,

Csókold meg a Inkarnat!

Duna, Tisza, Dráva, Száva,

Törjön ki a lábad szára!"

Horváth János a Kiss Áron köteteiben is szereplő „Angyal-ördög" elnevezésű, nevettetős párbeszédes játék szövegét közli (Mnyor, 1893.).

A múlt század közepétől újra terjedő, egyre kedveltebb fiú— es legenyjáték, a golyózás műszavait írja le Bajáról Csefkó Gyula (Mnyor, 1904. ) . Bepillantást nyerhetünk a játékgolyók értékrendjébe (agyagi üveg-és márványgolyók), a játék lefolyásának (pöccintéses vagy falhoz ütős) változataira utaló elnevezésekre stb.

Feltehetőleg a Tisza menti Zentán vagy környékén jegyezte le Csapó Rózsa azokat az ún. „gyermekdalok"-at, amelyek különböző vonulós és párcserélő körjátékok során hangoztak el (Mnyor, 1916.).

Témánkkal és területünkkel érintőleges a Baján működött Bellosics Bálint etnográfus tanár néhány dolgozata, így köz ük a „Gyermek a magyar néphagyományban" című tanulmánya, illetve kéziratos hagyatékának számos, még feldolgozatlan jegyzete is.

A szisztematikus társadalomnéprajzi, folklór, így köztük a jatekgyűjtesek vidékünkre vonatkoztatva többek között Fél Edit nevéhez kapcsolhatók. Az 1935-ben megjelentetett „Harta nép- rajza" c. munkájában e sváb ajkú község gyermekjátékainak szintén bő teret szentel. A rajzok és a szövegközlések főként az európai játékkultúra formai és tartalmi azonosságait példázzák, természetesen utalva az elnevezés és terminológia, valamint a közismert típusok helyi vagy származásbéli variánsaira. így a- nyagát egyrészt Böhme „Kinderlied und Kinderspiele" és Kiss Aron gyűjteményével veti össze. Vizsgálódásának számunkra is tanulsággal szolgáló szempontjai kiváló módszerül kínálkoznak a megye többi, sváb eredetű községének játékkultúra-vizsgála- tához. Fél Edit könyvében utal arra, hogy az Alföld más vidékéről is számtalan játékgyűjtés van, de az utóbbi hónapokban - érdeklődésünkre - sajnálattal közölte, hogy kéziratai eltűntek vagy megsemmisültek a II. világháború során!

Tálas! István levéltári adatokat közöl a Néprajzi Értesítő 1937-es évfolyamában a „mancsozás" nevű, elsődleg a Palócföldről ismert ütős játék alföldi nyomairól.

Lajos Árpád a „Magyar nép játékai" címmel, 1940-ben megjelentetett gyűjteményében Kiskunhalasró1 fiúk lóugró játékát, Kalocsáról énekes-táncos körjátékot és leányok fogócskáját, Jánoshalmáról tekézést szerepeltet.

A B3rtók és Kodály nevével fémjelzett Magyar Népzene Tárának első kötete Bács- és Kiskun megyék 12 településéről viszont - más vidékekhez mérve - aránytalanul csekély számú (20) játékot tartalmaz. Kodályné, Kerényi György és Kiss Lajos gyűjtései mellett a többi Fél Edit hartai és Lajos Árpád vegyes anyagából származik. (Vö. a kötet végén levő vármegye- és holységmutatót!)

Annál gazdagabb, elsősorban népi sportjáték-közlés és adat található Iiajdu Gyula ..Magyar népi játékok gyűjteményében", amely hasonlóan Kiss Áron és kortársai nagyszabású akciójához, a Népművészeti Intézet Néprajzi Osztálya által 1952 és i960 között szervezett és irányított országos gyűjtőmunka eredményeit teszi közzé. A könyv célja nem egyszerűen a szimpla leírás, hanem a merevgörcsöt okozó testnevelés órák és az álkis- dobos-úttörő közösségi szellem, s a kampányszerű tömegsport