Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

Kőhegyi Mihály: Adatok Bálint Alajos kecskeméti éveihez

nyolc évtized alatt bekerült leletanyagot úgy csoportosította, hogy ezzel mintegy településtörténetet írt egy-egy elpusztult faluról. A Mártélyon előkerült 5 szarmata sír feldolgozásakor, annak ürügyén, minden Mártélyon előkerült leletet bemutat. Ez a korán megnyilatkozó topográfiai érzéke vezette azután el Csa- nád, Arad és Torontál vármegyék régészeti kataszterének összeállításához (l94l), melyben - a most is folyó munkálatok előhírnökeként - 264 lelőhely anyagát gyűjtötte össze. (Jellemző, hogy ezek egy része máig is közöletlen. Gyűjtőjének tehát valamennyi környező múzeum anyagát ismernie kellett.)

1939* december 30-tól a Felsőmagyarországi Rákóczi Múzeumhoz nevezték ki múzeumi segédőrnek, de egy év múlva már múzeumi őrré léptetik elő. Itt dolgozott 1945- szeptember 3-áig. Életének és működésének erről a szakaszáról keveset tudunk, mert gyűjtött anyagát nem volt módja feldolgozni./4/ Napilapok hasábjairól, rádióriportok megmaradt kézirataiból, feljegyzéseiből az derül ki, hogy elsősorban középkori ásatásokkal foglalkozott (Gerény, Vizsoly), de őskori leletmentéseket is folytatott (Bárca, Szemere, Sátoraijaújhely-Téglagyár).

Sokat szerepel a helyi rádióban régészeti, néprajzi, ipar- művészeti, történeti témákkal és rendszeresen ír napilapokba a jeles napok (Gergely, György, Luca stb.) népi szokásairól.

Ez utóbbiakat, bár többnyire megjelent közleményekből, maga is gyűjtötte, cédulázta./5/ Részt vett a kassai Miklós börtön állandó múzeumi kiállításának megrendezésében, a Hóhérbástyán felépítésre kerülő Rákóczi Ferenc rodostói ebódlőházának munkálatait pedig ő irányította. Tiszteletdíjasként meghatározta és beleltározta a Kassára került Országos Magyar Műszaki Múzeum hatalmas anyagát, melyet 5 évi rendezés után 1943-ban nézhetett meg az érdeklődő közönség. A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége 1942-ben a keszthelyi Balaton Múzeum középkori anyagának átnézésével és kiállítás céljára történő kiválogatásával bízta meg. Feladatát kiválóan látta el. Részletes jelentése és a hozzácsatolt vaskos leletanyag-jegyzék teljes keresztmetszetét adja a keszthelyi múzeum akkori gyűjteményének.

Amikor 1944 végén az erkölcsi és társadalmi rend helyett a hanyatló kor sötét erői vették át a hatalmat és elrendelték Kassa kiürítését, sem ő, sem családja nem hagyta el a várost. Ezért december 8-tól bujkálnia kellett a nyilasok, elől. A Vörös Hadsereg 1945- január 19-i bevonulása után Kassán megalakult a Csehszlovák Köztársaság és ez a múzeum tudományos tisztviselőit szolgálatában visszatartotta. A Magyar Fegyverszüneti Egyezmény 6. paragrafusa értelmében a magyar államnak kellett visszaállítania eredeti állapotába mindazokat a' műkincseket és műtárgyakat, amelyeket - hatósági légoltalom címén - még 19^-2 májusában óvóhelyekre szállítottak. Ezt a munkát igazgatójával, Mihalik Sándorral együtt, majd annak távoztával (1945* június) egyedül végezte. A helyreállítás befejeztével (1945* szeptember 3.) kiutasították Csehszlovákiából. Családjával - időközben fia született - áttelepültek Miskolcra, ahol felesége szülei fogadták be őket. Csakhamar Budapestre utazott és jelentkezett a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségénél, s ez - a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának egyetértésével - a Kecskeméti Városi Múzeumhoz osztotta be./6/ A szeptember 12-én kelt kinevezési okmány „ideiglenesen megbízott igazgatói szolgálat ”-nr,k nevezi munkakörét./7/

Néhány nap múlva már Kecskeméten találjuk Bálint Alajost, aki - bár nem ismeretlen számára a város, hiszen több ízben dolgozott itt -, elöljáróban a múzeum állapotáról próbál tájékozódni, majd az intézményekkel és a felelős vezetőkkel teremt- 41 -