Bárth János: Vízvezető közösségek Csíkszentgyörgyön és Csíkbánkfalván - Libelli Transsilvanici 8. (Kecskemét, 2010)
Vízvezető közösségek az ezredfordulón
A vízparti terepet a mosató család férfitagjai készítették elő. Egy kötés szalmát vittek a helyszínre, amelyet elterítettek a víz széli köveken. A szalmára pokrócokat fektettek. A pokrócokon, illetve az alattuk lévő szalmán térdeltek a mosást végző asszonyok. Azért kellett térdelniük, mert az alcsíki tájon, így Szentgyörgyön is fölöttébb alacsony lábú mosópadok voltak használatban. A szalma és a pokróc együtt védte az asszonyok térdét a feltöréstől és a téli fóliázástól. A mosópadokat és a mosósulykokat a mosást végző asszonyok vitték magukkal. Télen, amikor befagyott a Fiság, az itatáshoz is használt vágott lékbe állították be a mosópad lábait. A mosató család gyermekei rendszerint meleg vizet vittek ki a mosóasszonyoknak, hogy időnként fel tudják melegíteni elgémberedett kezeiket. Bánkfalva Fiságtól távol eső részeiből szekérrel hordták a mosást végző asszonyokat mosópadostól, sulykostól, szalmástól, pokrócostól a Fiság partjára. Háromtizes némely asszonyai a Források összefolyt, csermelyként csörgedező vizében végezték a nagymosást. VÍZVEZETŐ KÖZÖSSÉGEK AZ EZREDFORDULÓN Urbanizációs átmenet A romániai értelemben vett Csíkszentgyörgy „község” három történelmi falut foglal magába: Szentgyörgyöt, Bánkfalvát és Menaságot. Mostani tanulmányomban Menasággal nem foglalkozom. A vízvezető közösségek kérdését a „község” két összeépült falujában: Szentgyörgyön és Bánkfalván vizsgálom. Nem foglalkozom Bánkfalva távol eső tízesével, Kotormánnyal sem, ahol 2003 óta létezik a Bodó- völgyböX induló vízvezeték. Csíkszentgyörgy és a Kotormány nélküli Bánkfalva 1092 portájából 2009-ben 403 porta rendelkezett vezetékes ivóvízzel. Különösen behálózzák a vezetékek Szentgyörgyöt, ahol előbb kezdődött a hegyi források vizének faluba vezetése, mint Bánkfalván. Utóbbi faluban jóval nagyobb a vezetékes vizet nélkülöző házak aránya, mint Szentgyörgyön. A 403 vezetékes vízzel ellátott ház, jelentős urbanizációs vívmány az alcsíki tájon. Ennyi portán csavarható eredményesen a vízcsap. Ennyi házban működik, illetve építhető fürdőszoba. Ennyi telken nem kell már kútról, forrásról, Fiságból merni, cseberben hordani az állatok itatóvizét. Ez az eredmény úgy született meg az ezredforduló tájékán, hogy a két falunak nincs közös nagy vízmüve; hivatalosan nyilvántartott, hatóságok által ellenőrzött, városi értelemben vett vízvezetéke. A vízhasználók nem fizetnek vízdíjat a Csíkszeredái Flarvíz Rt.-nek. Tulajdonképpen van is vízvezetékük, meg nincs is. Van vezetékük, mert a lakosok csoportjai kis vízvezető közösségeket formálva nagy összefogással a falu közelében lévő forrásokból vizet vezettek a portáikra. Ugyanakkor városi értelemben nincs vízvezetékük, mert nem tartoznak egyik vízmű vállalat ügyfelei közé sem. Létező vezetékeik nem hivatalosak, a hatóságok által nem elismertek, nem nyilvántartottak. Ez az átmeneti helyzet bizonyára nem örökéletü. A 2009-ben működő vezetékek a XXI. század eleje előtt nem léteztek. Hatalmi tényezők megítélése szerint 15
