Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)
II. Párválasztás és esküvő
hű párnak a követe lettem. Ha szándékoznának valamit üzenni, még ajándékkal is el tudnám azt vinni, mert a szép menyasszony azt is megérdemli, hogy kis szívességet cselekedjünk neki. Azért ha úgy tetszik, bízzák kezeimre, úgy vigyázok arra, mint két szemeimre. 1990 előtt jellemzően tárgyi ajándékokat, így főzőfazekakat, rézmozsarat, törülközőt, ágyneműt, húsdarálót stb. adtak az ifjú párnak, napjainkban konvertbe (borítékba) teszik a pénzt. A vőfély tréfálkozása és az ajándék kikiabálása miatt az ajándékszedés másfél-két órát is igénybe vehet: XY, Z ági rokon megajándékozza az ifjú párt ZS pénzzel89 Az összeszámoláskor az ifjú pár listát vezet a kapott pénzről, hogy hasonló alkalommal ugyanannyi összeget adjanak a családnak. A keresztanyák hagyományosan párnát és egy kis malacot adnak a menyasszonynak. A második világháborút megelőző időkben éjfélkor négy legény vitte a vállán a lakodalmas házhoz a lakodalmi kalácsot, a násznagyok ajándékát. A füles fateknőbe hat kürtőskalácsot, egy-egy liter bort, középre két tortát, két tálba pedig sült tyúkot tettek.89 90 A vőfély külön szöveggel konferálta be a lakodalmi kalács érkezését. A tréfás ajándékgyűjtési ceremónia végén a vőfély megköszöni a vendégek jó szándékát: Szépen köszönöm ezen szívességet, kérjenek helyette erőt, egészséget! Az Isten áldja meg, ajánlom magamat, ne vegyék rossz néven a szolgálatomat. Az ajándékszedés után nem sokkal bekötött kézzel, jajgatva botorkál be a konyhából a szakácsnő. A vőfély hangosan üdvözli, és kezdetét veszi a kásapénz- szedés.91 Nagy szerencsétlenség történt ezen házba, szegény szakácsnénkkal ott kinn a konyhába, oda van a keze szörnyű fájdalmában, nem tudja mit tegyen iszonyú kínjában. Hogy a kása forrott, kiloccsant belőle, s ráesett szegénynek a jobbik kezére. Am e búsnak a mai nap nem lévén több bére, segedelmet kérek a beteg részére, hogy lóháton embert orvosért küldhessek, különben csonka lesz mint számos egyebek, sohasem szeretnék meg a szép legények. Ha a jó hangulatú, zenés kásapénz szedésnek is vége, elérkezik a menyasz- szony felszabadításának ideje, és a vőfély ünnepélyesen megnyitja a menyasszonytáncot.92 A menyasszonytánc az újasszony befogadási rítusa férje családjába, így a sor régi szokás szerint a vőlegény férfirokonaival kezdődik. A vőfély a kalapjába gyűjti a pénzt, irányítja a táncrendet: szabad a menyasszony, a Pistáé! A kapott pénz a menyasszony első keresete, melynek negyedét a zenészeknek adja.93 A vőlegény a táncolok mellett őrködik, hogy a menyasszonyt el ne lopják. Napjainkban a vőlegényt is megtáncoltatják, de ezért külön pénzt nem gyűjtenek. A fél-egy órán át is elhúzódó menyasszonytánc végeztével a vőfély kihirdeti a menyasszony leányéleté89 A szokást Erdély többi részén szólásnak, kikiabálásnak vagy mutatásnak nevezik. GRÁFIK Imre 2001. 46.; TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 2003. 389-390. 90 A sült tyúkot és kakast Csíkban és Palócföldön cifrán feldíszítik. A kakasnak, mint a többnejűség szimbólumának „kivégzése”, megsütése Európa-szerte ismert. BALÁZS Lajos 1994.; BAKÓ Ferenc 1987. 184-188.; NAGY Gyula 1975. 514.; RÉSŐ ENSEL Sándor 2000. 88. 91 A kásapénz-szedés országos párhuzamainak felsorolása oldalakat tennének ki: JUNG Károly 1987. 251. PUTZ Éva 1989.85., SZENDREY Ákos - SZENDREY Zsigmond 1937. 92 JUNG Károly 1987. 109., SZENDREY Ákos - SZENDREY Zsigmond 1937. 203.; TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 2003. 390-392. Bakó Ferenc hivatkozik Györgyi Erzsébet elméletére, mely szerint a menyasszonytánc az ősi, kollektív elhálás emléke. BAKÓ Ferenc 1987. 188. 93 Akárcsak Hódmezővásárhelyen. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 2003. 391. 30
