Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)
III. Ünneplő falu. Az esztendő népszokásai
Az ozsdolaiak úgy tartják, hogyha újév reggelén zsidó vagy cigány tér be elsőnek a házhoz, a következő évben jó állatszaporulat és szerencse várható.118 119 Templombúcsúk, búcsújárás A Mária Magdolna templom dedikációs ünnepe (július 22.) Ozsdola legjelentősebb társadalmi eseménye11 . A környékbeli falvakból gyalog, szekéren, napjainkban autóval vagy busszal látogatnak el Ozsdolára, hogy részt vegyenek az ünnepi szentmisén. A gyerekek miséjét reggel kilenc órakor, (ők ekkor gyónnak, áldoznak) az ünnepi nagymisét délben, (olykor 8-10 pappal) majd az esti misét hatkor tartják. A templombúcsú szépsége, méltósága közös érdek. Aki csak él és mozog, alaposan kitakarítja a portáját, ünneplő ruhát ölt magára és elmegy a misére, szétnéz a vásárban, beszélget az ismerősökkel. Az asszonyok már hajnalban talpon vannak, hogy a több fogásos ebéd még a mise előtt elkészüljön. Régi időkben a búcsú napjára sarlóval aratott, cséphadaróval csépelt, majd vízimalomban őrölt rozslisztből sütöttek ünnepi kenyeret az asszonyok. Aki tehette, megvendégelte a szegényebbeket, kenyeret osztott a szentmise után. Napjainkban a templombúcsúhoz kötve tartják az ozsdolai falunapokat. A két napos vigadalom első napja szombat, a második nap a templombúcsúval olvad össze. A 2009-es falunap bővelkedett különböző programokban. Voltak szórakoztató műsorok (fúvószenekar, motoros bemutató, mazsorett bemutató, cigánytánc, szépségverseny, tűzijáték), aktív foglalkozások (kézműves foglalkozás, főzés, óriás kürtőskalács-sütés, vetélkedők), ismeretterjesztő előadások. Bemutatkoztak a helyi hagyományőrző csoportok (óvodások, kisiskolások, cserkészek, nyugdíjas klub) és az esti utcabálon a fiatalok még táncra is perdültek. Az ozsdolaiak rendszerint azokra a környékbeli búcsúkra látogatnak el, ahol elszármazott rokonságuk is él. Az 1950-es években még többen gyalogosan indultak útnak családjukkal együtt, hogy a szomszédos falu miséjére odaérjenek. Az ünnepi ebédet a rokonságnál költötték el, majd némi búcsúfiával, szentképekkel, édességgel a tarisznyában napszálltára haza is tértek. Egyedül a Kézdivásárhelyi búcsú volt kivétel, ahova a régi időkben háromágú lobogóval, búcsús menetben, szervezetten vonultak az ozsdolaiak. A májusi keresztjáró napokon pedig énekes körmeneteket tartottak Hilib, Martonos és Szászfalva felé a határba, hogy ne verje el a jég a termést. Az ozsdolaiak a következő templombúcsúkra látogatnak leginkább: Szentháromság vasárnapja Keresztelő Szent János (június 24.) Szent László (június 24.) Szent Anna (július 26.) Nagyboldogasszony (augusztus 15.) Kézdivásárhely Hilib Nyújtód Martonos Sárfalva 118 BALÁZS Márton 1942. 107. 119 Ahol a védőszent ünnepén tűzkár keletkezik vagy elveri ajég a határt, ott a szentet leváltják, mert nem csinál semmit se. Az ozsdolaiak egybehangzóan tisztelik és szeretik Mária Magdolnát, Mint mondják, érzik és tapasztalják a szent oltalmát a község felett. 46
