Kerekes Ibolya: A csíki cserge - Libelli Transsilvanici 5. (Kecskemét, 2008)

Mi a cserge?

mai gyakorlattal. Mindezek lehetővé tették, hogy átfogóbb képet alkothassak a Csíki-medence falvaiban készült csergékről.1

írásomban a gyapjú útját igyekszem végigkísérni háztól házig, vagyis megmutatni, hogyan lett a juhok hátán lévő gyapjúból a családi ágyban használt takaró, s használata hogyan változott az idők folyamán.

Mi a cserge?

A cserge gyapjúból szőtt, két, három vagy négy szé/ből összevarrt vastag takaró, amely ványoláskov hosszabb szőrt - ún. lomot — ereszt, s ekkor nyeri el végleges formáját. Általában festetlen, természetes színű (fehér, szürke, fekete) ujjnyi vastagra font fonalból készítették.

Cserge szavunkat A magyar nyelv történeti etimológiai szótára vándorszóként definiálja. Az oszmán gerge sátrat, a román cergá takarót, pokrócot, az albán cergé durva gyapjútakarót, rongysátrat, a bolgár nepza vastag gyapjúszőttest, szőnyeget, cigánysátrat jelent, a régi szerb nyelvben pedig a cérga szónak takaró, pokróc jelentése volt.2 A erdélyi és a Kárpátokon kívül élő románság körében nagy hagyományokkal rendelkező szőttesfajta. Vannak vidékek, ahol a lakodalomra érkező vendégek egy kiterített csergére tették, vagy azon keresztül adták át ajándékaikat, temetéskor pedig a ravatalt takarták le vele, esetleg eléje terítették le. Különösen nevezetesek a máramarosi románok által készített csergék.3

A cserge készítése és használata nem terjedt el az egész magyar nyelvterületen. A Kárpát-medencében csak az erdélyi és a moldvai magyarok között ismert.4 Az Erdélyi magyar szótörténeti tár meghatározása szerint „lompos szövésű gyapjúpok- rócfajta”.5 Általában a cigáják hosszú szálú gyapjújából készítették. Marha- vagy kecskeszőrből készült változatát széjas csergének nevezték.6 Első írásos említése 1585-ből való, s későbbi feljegyzések sora tesz említést új és jó öreg, viseltes és egész jó, lyukas és kopott, fehér és fekete, veres csíkos és fehér csíkú csergékről.7 Az évszázadok alatt Erdély számos vidékén a férjhez menő leányok hozományának egyik alapvető darabja lett, s az is maradt napjainkig. A házasságba vitt cserge mennyisége, nagysága, színe, mintáinak kidolgozottsága mind-mind a lány vagyoni helyzetét mutatta. Elsődleges, meleget adó takaró funkcióját a legtöbb helyen mára

1 Köszönettel tartozom Fábián Reginának, aki a csíkszentdomokosi adatgyűjtés során volt segítségemre; Silló Szilárdnak, a Csíkszeredái Csíki Székely Múzeum néprajzkutató muzeológusának; Szőcs Leventének, a gyergyószentmiklósi Tarisnyás Márton Múzeum néprajzkutató muzeológusának, aki Laczkó József műhelyébe kísért el; valamint Mózes Annamáriának és a Mózes Manufaktúrában dolgozó asszonyoknak, akik bemutatták az új típusú csergék készítésének teljes munkafolyamatát a mosástól a késztermékig.

2 TESZ 1967-1984. 1. 510-511.

3 Michaela Bucin közlése. Szíves tájékoztatását ez úton köszönöm.

4 N. Bartha Károly az udvarhely megyei Bágy község csergekészítéséről írott közleményének elején megjegyzi: „A cserge készítése csak Bágyban van szokásban, sem a szomszédos vidéken, sőt más székely megyében sem foglalkoznak vele, csupán bent Csíkban”. N. BARTHA Károly 1932. 19.

5SZT 1975-2005. II. 115.

6 MNL I. 498.; KARDALUS János 2000. 219.

7 SZT 1975-2005. II. 115.

6