Bárth János: Erdély római katolikusai a XVIII. század közepén - Libelli Transsilvanici 4. (Kecskemét, 2008)
Tematikus adatrendszerezések, kimutatások
Az átlagosnál bizonyára jobb színvonalú volt az ebesfalvi (erzsébetvárosi) magyarok plébániai iskolája, amely a szerzetesi iskolák egy részéhez hasonlóan, de világi tanító működése révén „usque ad Syntaxim” képzett. Szerzetesi iskolák Némely városban a szerzetesrendek csak alapfokú iskolát működtettek. A szigorúbb (szalvatorianus, observáns) ferencesek Désen, Fogarason, Köszvényesen és Esztelneken tartottak fenn olyan iskolát, amelynek jellemzésére az összeírás készítője az „elementares” jelzőt használta. Hasonló iskolájuk volt az örmény katolikus antoniánusoknak Ebesfalván (Erzsébetvárosban). A gyulafehérvári jezsuiták a középiskolájuk mellett triviales-nek nevezett német-magyar népiskolát is működtettek, amelynek német részlegében „sub magistró seculari”, vagyis világi tanító alkalmazásával folyt a tanítás.10 A szigorúbb (salvatorianus observáns) ferencesek Vajdahunyadon és Csíksomlyón tartottak fenn középiskolát. Hunyadon „usque ad Principia inclusive”, Somlyón „usque ad Rhetoricam inclusive” tanítottak. A besztercei és a kantai középiskolát a conventualis (minorita) ferencesek működtették. Mindkét helyen „usque ad Rhetoricam inclusive” képezték az ifjúságot. Emellett Kantán még „Theologia Polemica” tanulására is lehetőséget biztosítottak. A piaristák Medgyesen a retorikával bezárólag oktattak középiskolai szinten. A jezsuiták Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen és Gyulafehérváron vezettek középiskolát. Székelyudvarhelyen retorikai osztállyal, a másik két városban syntaxis osztállyal zárták az oktatást. A legmagasabb szintű erdélyi katolikus iskolát az összeírás szerint a jezsuiták tartották fenn Kolozsváron Academia néven, amely egyetemi jogokkal rendelkező intézménynek számított. Összefoglalva az iskolákra vonatkozó adatokat, megállapíthatjuk, hogy 1761-ben 79 erdélyi róm. kát. plébánia területén működött valamiféle alapfokú népiskola. Közülük 73 helyen a plébánia, a „megye”, 6 helyen valamelyik szerzetesrend tartotta fenn az iskolát. 6 településen képezte az ifjúságot szerzetesi középiskola. Egy város, Kolozsvár dicsekedhetett szerzetesi főiskolával. Négy háromszéki plébánia területén „megyés társfaluban” is működött alapfokú iskola. Az egyházi szorgalmazás ellenére 1761-ben 36 erdélyi plébánia területén még nem folyt alapszintű iskolai oktatás. 111 111A világi tanítókat foglalkoztató jezsuitákra: MÉSZÁROS István 1981. 440. 40
