Bárth János: A köröndi közbirtokosság három évtizede 1904-1933 - Libelli Transsilvanici 1. (Kecskemét, 2006)
A közbirtokosság működése, működtetése
Az 1942-höz legközelebb eső népszámlálási időpontban, 1941-ben Korondon 4533 lakos, köztük 4511 magyar élt.6 A közbirtokosság működése, működtetése A közbirtokossági jegyzőkönyvek tanúsága szerint legtöbbször az ún. birtokossági tanács ülésein hozott határozatokat foglalták írásba a jegyzőkönyvírók. Ritkábban került sor a teljes birtokossági gyűlésre, vagy közgyűlésre. Bizonyos ügyek, feladatok megoldására a közgyűlés, illetve a birtokossági tanács gyakran választott és küldött ki néhány fős bizottságokat, leginkább a birtokossági tanács tagjai sorából. A teljes birtokossági gyűlésen minden joggal rendelkező közös birtokos köröndi gazda, vagyis birtokossági tag részt vehetett, és ott szavazhatott. Közgyűlést általában évente kétszer, tavasszal és ősszel hívtak össze a közbirtokosság vezetői. Akadt példa rendkívüli teljes birtokossági gyűlésre is. A birtokossági tanács a közgyűlésnél jóval sűrűbben, a szükségletnek megfelelő időpontokban ülésezett. A 19 tagú végrehajtó testületet az elnök, az erdőgazda, a pénztáros, a jegyző és a 15 fős választmány alkotta. Mivel a választmányi tagok többséget képeztek a birtokossági tanácsban, időnként az egész gyülekezetét választmány néven emlegették. Tulajdonképpen váltogatták a birtokossági tanács és a választmány kifejezést a testület jelölésére. A XX. század elején inkább a birtokossági tanács megnevezést, az 1920-as évek első felében jobbára a választmány szót, 1930 táján pedig újra a birtokossági tanács megjelölést használták. Miként fentebb már utaltam rá, az első jegyzőkönyvkötet első jegyzőkönyvét valaki kitépte, ezért a közbirtokosság alapítási idejét is nehezen tudja megállapítani a jegyzőkönyvek tanulmányozására vállalkozó kutató. Az 1904-től 1919-ig terjedő jegyzőkönyvkötet legrégebbi épségben fennmaradt jegyzőkönyvét a birtokossági tanács 1904. szeptember 8-i üléséről vetették papírra. 1905. december 11-én a teljes birtokossági gyűlésen különös és a közbirtokosság története szempontjából fontos bejelentés hangzott el: A földművelésügyi miniszter az 1903. évi 75 810. szám alatt elfogadta a köröndi közbirtokossági erdő szabályzatát, így az életbe lépett. A miniszteri döntés 1903-as dátuma, valamint a jegyzőkönyvírás kezdetének 1904-es évszáma azt sejteti, hogy a köröndi közbirtokosság legújabbkori formája talán 1903-1904 körül jött létre. Az 1905. december 11-i közgyűlésen az is nyilvánvalóvá vált, hogy az életbe lépő köröndi közbirtokossági szabályzat értelmében új vezetőséget kell választani a közbirtokosság élére. A leköszönő vezetőség valószínűleg ideiglenes vezetőségnek számított. Feladata a közbirtokossági szabályzat életbe lépéséig terjedt. Az 1905. december 1-jei vezetőségválasztás során a közgyűlés résztvevői elnököt, erdő gazdát, pénztámokot, jegyzőt, 15 választmányi tagot választottak. Az elnöki tisztséget Lőrincz Mihály Samu fia köröndi lakos kapta 1906 januárjában. A közbirtokosság új vezetőit a főszolgabíró esküvel iktatta be hivatalukba. 6 VARGA E. Árpád 1998. 181. 8
