Bárth János: A köröndi közbirtokosság három évtizede 1904-1933 - Libelli Transsilvanici 1. (Kecskemét, 2006)

Korond a statisztika számainak tükrében

tettem lábjegyzeteket. Ellenben minden idézet vagy idézetsor előtt a bevezető szövegben szerepeltetem az idézett szöveg születésének időpontját. így a megadott időpont segítségével az idézett szövegek jegyzetbeli hivatkozások nélkül is elvileg visszakereshetők. A függelékben közölt szövegek ugyancsak keletkezési időpontjukkal azonosíthatók.

Korond a statisztika számainak tükrében

Az 1896. évi, ún. millenniumi mezőgazdasági statisztika3 készítői Korondon 687 gazdaságot vettek számba. A 13 277 kát. holdas köröndi határ művelési ágak szerint a következőképpen oszlott meg:

Szántóföld

1318

Kert

245

Rét

3597

Szőlő

6

Legelő

2640

Erdő

5394

Nem termő terület

77

Összesen

13277

Az állatállomány összetétele a következő számokkal jellemezhető:

Szarvasmarha

1636

Bivaly

27

Ló

399

Szamár

2

Kecske

519

Sertés

587

Juh

3514

A millenniumi mezőgazdasági összeíráshoz legközelebb eső népszámlálási időpontban, 1900-ban 813 lakóházban 3462 főt (3457 magyar anyanyelvűt, 2420 római katolikust, 978 unitáriust) vettek számba Korond területén.4

1942. évi, valószínűleg helyi forrásra támaszkodó5 kimutatás szerint Korond 13 238 kát. hold kiterjedésű határából a közbirtokossági erdő és legelő 5416 kát. holdat tett ki. A római katolikus egyháznak 523, az unitárius egyháznak 360 kát. hold legelője volt. Összesen 1028 házszámot tartottak nyilván. 117 házban földnélküliek, 911 házban földdel rendelkezők laktak.

3 MG. STAT. 1897.714.

4 NÉPSZÁMLÁLÁS 1902.456-457.

5 Az 1942. évi statisztikai adatokat István Lajos köröndi kutató bocsátotta rendelkezésemre. Szíves segítségét ezúton is köszönöm. Tájékoztatása szerint az adatokat Bartha József hajdani köröndi igazgató tanító 1942-ben írt kéziratos monográfiájából merítette, aki feltehetőleg a helyi községháza kimutatásaira támaszkodott.

7