Bárth János: A köröndi közbirtokosság három évtizede 1904-1933 - Libelli Transsilvanici 1. (Kecskemét, 2006)

Kutatás, források, lehetőségek, módszerek

Ezekből a kötetekből az általam kijelölt oldalakat január 15-én Székelyudvarhelyen, a múzeum fénymásoló gépén lemásoltam.

Kecskemétre hazatérve, jegyzeteimet és fénymásolataimat elrendeztem, ada- totam, dobozba raktam. Közel tíz évig „pihentettem”. 2006. november 5-én vettem elő azzal a céllal, hogy tanulmányt írjak Korond közbirtokosságának hajdani működésről.

Tanulmányom megírását valószínűleg a következő okok miatt halogattam egy évtizedig:

1. Más feladatok kötötték le energiáimat. 2. Nem voltam elégedett a köröndi „lelet”-ben fellelhető adatok csapongóan változó színvonalával, minőségével.

A rendelkezésemre álló adatok változékony színvonalát jól érzékeltetik az alábbi példák.

Az olvasó jogos igénye, hogy ha tanulmányoz egy írást a köröndi közbirtokosságról, abból ismerje meg legalább vázlatosan a bemutatott gazdasági szervezet történetét. Sajnos az elém került köröndi iratokból az sem derült ki, hogy mikor jött létre a falu közbirtokossága. Annak ellenére, hogy az első jegyzőkönyvet valaki kitépte a jegyzőkönyvek első kötetéből, kétségtelen, hogy a rendszeres közbirtokossági jegyzőkönyveket 1904-től írták. A köröndi közbirtokosság megalakulásának idejéről nem tájékoztatnak a közbirtokosságokkal kapcsolatos kézikönyvek sem.

Viszonylag kevés és ellentmondó adat került elő a köröndi közbirtokosság szervezeti felépítéséről, vezető testületéiről, vezetőiről.

Minden székelyföldi közbirtokosság, így a köröndi közbirtokosság is, falusi, mezővárosi földművelő, állattartó gazdák gazdasági szervezete volt, amely elsősorban a közbirtokok: erdők, legelők használatának megszervezése céljából jött létre,1 de, miként a köröndi példa is mutatja, foglalkozott a magánbirtoklású szántóhatár rendjének biztosításával is. Mindenképpen voltak tagjai, akik birtoknagyságuk (és áttételesen anyagi lehetőségeik) arányában rendelkeztek a közbirtokossági közerdőhöz és közlegelőhöz való jogokkal. A közbirtokosságot tehát tagok, jogok és birtokok alkották. A Korondtól nem túl messze fekvő Szentegyháza közbirtokossága például 1930-ban 490 ragból állt, akik 7384 jogot képviseltek.2 Sajnos, az 1997-ben általam tanulmányozott köröndi közbirtokossági iratokból összesítő számadatokat nem lehetett kihámozni a vizsgált gazdasági szervezetről. A dokumentumok tanulmányozása után is rejtve maradt a kutató előtt, hogy a köröndi közbirtokosság valamely adott időpontban hány ragból, hány jogból állt és mekkora közbirtokot mondhatott magáénak. Meglepő, hogy nem került elő egyetlen teljes és használható tagnévsor sem.

A fenti hiányosságok ellenére 2006 végén mégis úgy tűnt, hogy érdemes köz- zétennem hajdani köröndi kutatásaim eredményeit. A hiányzó adatokért bizonyára „kárpótolnak” a létezők. Néhány összesítő számadat hiánya miatt kár lett volna nem közzétenni például a pásztorfogadások rendjének gazdag adatsorát.

Tanulmányomban gyakran idézek eredeti szövegrészieteket a kutatott köröndi közbirtokossági jegyzőkönyvekből. Az alapul vett források zsákban tárolt jellegére és bizonytalan sorsára való tekintettel a dőlt betűvel szedett idézetek után nem készí1 A közbirtokosságokra: GARDA Dezső 2002. - PETERCSÁK Tivadar 2003.

2 KARDALUS János 1998.49.

6