Bárth János: A köröndi közbirtokosság három évtizede 1904-1933 - Libelli Transsilvanici 1. (Kecskemét, 2006)
A legeltetés rendje
1924. január 9-én a birtokossági választmány ülése a szokásokkal ellentétben, viszonylag világosan és áttekinthetően megfogalmazta a közbirtokossági legeltetés 1924. évi szabályait: „A közhelybeli jogát mindenki szabadon gyakorolhatja. A Felső mező nevű mező kaszálásra fenn marad. A Hosszúközti legelőn jogtalan juhok legelhetnek, de csakis községbeli jogtalan juhok, idegen községi lakosok juhai nem. Minden jogos nagy marha után 30 lei, kicsi marha után 15 lei fizetendő. A jogtalan marha tulajdonosok az egyesektől jogot szerezhetnek be a folyó évi április hó 15-ig. Aki addig jogot nem szerez és marháit be nem Íratja, annak a marhája jogtalannak tekintendő. Minden ilyen nagy marha után 100 lei és kicsi marha után 50 lei fizetendő. Minden egy darab nagy sertés és juh után 25 lei, és kicsi sertés és bárány után 12 lei 50 báni fizetendő. Az ugarhatáron csakis jogos marha legelhet, lehet az akár nagy, akár apró marha. Juhok az ugarhatáron is legelhetnek, mígpedig úgy, hogy ha például 10 major lesz, azok közül 5 major a juh nyáját Farkasmezőben és 5 major pedig a juh nyáját a Leshegyjen] és az ugarhatáron legeltesse. ” A köröndi közbirtokosság talán legrészletesebb, legkörültekintőbb, legalaposabb legeltetési határozatát 1928. április 6-án fogadta el a birtokossági tanács. A határozat két részre tagolódik. Első részében az ugarhatár és a Farkasmező legeltetéséről van szó, különös tekintettel a juhtartásra. Második része a hegyi közlegelők használatát szabályozza. Alábbiakban a kettős tagolás megtartásával közlöm a határozat legfontosabb részeit: A határozat első feléből: „10 majornál több nem lehet. Ezek közül a juh nyájat 6 a Farkas mezőben 4 pedig a Kalandán legeltetheti. A majoroknak a két legelőre való elosztása sorshúzás útján történik. A Farkasmezőben legelő juhokra vonatkozólag határnak a Pálpatak, Miklós és az Eszok vize állapíttatik meg. A Kalandán legelő juhok a pálfalvi határtól lefelé jövő Kebeled patakiig], Kris patakáig, Kris patakától ki a Kalanda útra és ott a Külső-Gere oldala le a régebbi útig és onnan ki Kalanda karéjára és Kalanda karéján fel a Varga Péter Erdején keresztül be a Súgó patakra állapíttatik meg a határ. Azt minden major köteles betartani. ” Aki nem tartja be, 500 lei büntetést fizet. Ha a vétkes azonnal nem fizeti ki a reá kiszabott büntetést, értékes zálogot kell, hogy adjon. „Jogán felül minden gazda csak 5 darab juhot szerezhet, s ha mégis valamely nyájnál jogtalan juh találtatnék, minden egy darab jogtalan juh után 50 lei fizetendő”. Minden juh czimborába legkevesebb 15 gazda és 150 darab fejő juh kell hogy legyen, ahol ez hiányzik, azon czimboraszer gazdái juhaikat a kérdéses legelőre ki nem engedhetik. Mindenki a jogot a folyó év április hó 25-ig szerezze be. A juh lista a birtokossági elnöknek a kiszállás napján átadandó, melybe a szerzett jog is beírandó ”. A határozat második feléből: 15
