Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)

Szabó Pál: Életutam. Első rész

Tatrangban, és Sándor leányai Vilma és Marosvásárhelyen Gyöngyike, Magyarosi Istvánná két fiával és Kinga leányával távolabbi rokonaink. Ugyanis Csuka Mihály - Sándor és Csuka Ilonka öccse - 1940-ben átszökött a határon, mert Brassó és környéke, így Szecsele, Hétközség nem tért vissza az anyaországhoz. Mihály Kecskeméten kötött ki, a Hangya Vállalatnál talált munkát, melynek főkönyvelője első unokanővérem Szabó Margitka volt. Kecskemét 1944. októberi kiürítésekor Misi védte meg Margitkát az oroszoktól. Együtt menekültek. Hazajövetelük után esküvő nélkül házasságban éltek Margitka haláláig. így tartjuk a rokonságot.

De mielőtt felsorolnám erdélyi rokonaimat, barátaimat, engedtessék meg nekem, hogy ismertessem Szecsele (Hétfalu) környékét, amely egybeépített, de minden falu önálló, mind templommal, pappal, polgármesterrel. Gyönyörű vidéken, Brassó alatt kb. 8 km távolságra, a Déli-Kárpátok hegyláncai alatt nyúlik el. Többször kirándultunk Nagykőhavasra a Hétlétrához, melyen Pali fiam 1975-ben nejével és két kisgyermekével, Ágikával és kis Palikával ki is mentek az 1.100 méter magas Nagykőhavasra. A Nagykőhavas alatti hegyszorosban mentünk át a történelmi magyar határon Szinaiába, ahol a román király nyaralója van. Jelenleg múzeum. Benne is voltunk Ilonkával és Sárikámmal. Utána bementünk egy végtelen elegáns szállodának a kávézójába egy-egy kávéra. Amikor Pötyiékkel mentünk akkor már őr vigyázott a nyaralóra, mert Csau igénybe vette. A királyi kastély előtt nagy park és benne 10 vagy 15 szökőkút, melyek csaknem az égig lövellték a kristálytiszta vizet.

Brassó alatt egy hegy oromzatán van Brán, azaz: Törcsvár. Ez 1200-1300-ban épült védelmi vár. Innent nagyon szép kilátás van a völgy felé. De nem akarok nagyon belemerülni, pedig nagyon szeretnék. Hiszen Erdélyről annyi szép emlékem van és fotóalbumban rengeteg fénykép. És Erdély szépsége kimeríthetetlen.

Például Csuka Vilma Simon Mihályné két fiának a következő versek voltak az érettségi, ballagási meghívójukon. Darikáén: Lehet, hogy gyenge még a harcunk,/Lehet, hogy léptünk még bizonytalan,/De indulunk, a szépet s jót akarjuk, s érezzük,/Hogy hitünknek szárnya van. Pistuka: Bár zord a harc, megéri a világ,/Ha az ember az marad ami volt,/Nemes, küzdő szabadlelkű diák. (1990. VI. 14.) Továbbiak, Kinga: Az élet küzdelem,/ S az ember célja a küzdelem maga. (Madách), Melinda Kozma: Kis madárka hogy tudsz élni,/ Mikor nem is tudsz beszélni. (Kriza János). Még egyet idézek. Mezei Zsolt ballagási meghívójából a színmagyar neveket. Úgy a vezeték, mint a régi patinás keresztneveket: Tanárok: Papp Árpád, Szűcs Ildikó, Jónás István, Benedek Zsolt, Kristály László, Hatházy Éva, Gödri Alpár, Nagy János, Simon Ernő, Oláh János, Tóthpál László, Tamás Sándor, Gál Mózes, Péter Ilona, Kovács Előd, Szén Jolán Diákok: Balázsi Enikő, Barkó Klára, Béres Attila, Dávid Enikő, Fejér Gabriella, Gödri László, Lécz Izabella, Mezei Zsolt, Miklós Előd, Nagy Márton Zsolt, Papp Levente, Pető Ildikó, Sipos Melinda, Szabó Árpád, Szőke Andrea, Tomos Anikó

93