Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)

Szabó Pál: Életutam. Első rész

tünk a volt Tanítói Árvaházba, mert Ernő onnant járt iskolába. Tanítói árva volt. Sajnos ezt a gyönyörű intézményt a mai tanítók a mai napig nem igényelték vissza. Vagy talán nincsenek ma tanítói árvák. Szóval megnéztük a gyönyörű dísztermet. Nem is tudom, hogy ezt a szép termet, berendezésével együtt hogy tudták az oroszok elől megmenteni. Ugyanis az Árvaházba az oroszok fészkelték be magukat.

Én azt tudtam, hogy Ernő leánya Rómában van, de azt nem tudtam, hogy hívják? És mit csinál? Most már tudom, a pápai könyvtár igazgatóhelyettese és nyugdíj előtt áll. Tehát Henrikével és édesanyjával is levelező viszonyban vagyunk. Henrike nagyon szép leveleket szokott írni, melyben buzdít arra, hogy továbbra is tartsam meg „fiatalságomat”, mert elképzelhetetlen, hogy 92. éves korban ilyen jó szellemi épségben tudok levelezni. Kért, tartsam meg ezen jó szokásomat.

Következik Koch Edit. Edit Édesanyja Pali fiamék házával párhuzamos lakásban lakik. A házak falai összeérnek. Egyik este jött felém egy néni a lányával. Ok voltak azok. Arra kért a néni, hogy szeretnék megnézni Pali fiamék új házát, amit az ő házuk hátsó falához építettek. Tessék besétálni. Csak pár percre jövünk, mondták ők. Megnézték Palikáék házát, tetszett nekik és a pár percből pár óra lett. Este 11 órakor kísértem Őket haza a Kerekes utcába. A néni Gergelyné. Edit a férjével együtt újságíró volt és a II. világháború alatt Portugáliából küldtek haditudósításokat. Jelenleg Hollandiából küldi leveleit, de nyugdíját Kanadából kapja. 70 éven jóval felül van. Szép asszony és hosszú leveleket szokott írni. Vele ritkább a levélváltásunk, mint Ildikóval vagy Henrivel. Néha ha hazajön, akkor meg szokott látogatni.

Ruppert József a kecskeméti Piarista Gimnáziumnak volt az igazgatója. Ő lett az európai Piarista Rendek szervezője és ellenőre. Hat évre rendelték ki, de már éppen tizedik éve, hogy kint van. Vele csak üdvözlő lapokat szoktunk váltani. A Lokálpatrióták Egyesületében ismerkedtünk meg és az 1991. évi búcsúztatásánál sok fényképet készítettem róla, amiket természetesen ki is küldtem neki. Néha szokott hazajönni Kecskemétre. Jobbágy Lajos és Arankáék 1999-ben kint voltak Rómában a Piaristákkal. Találkoztak Ruppert Józseffel, aki a Római Magyar Házról szóló füzetet és egy csomó képeslapot küldött nekem ajándékba.

(2001. március 15. csütörtök, Nemzeti Ünnep) Ezen szép napsugaras napon, amikor megnéztem a Nemzeti Múzeum előtti ünnepséget, megemlékezem az Erdélyben lakó rokonaimról és barátaimról. Őket is nagyon szeretem. Ők is szeretnek engem. Levelezésünk elég aktív. Én drága Sárikámmal 1974-ben és Pötyiékkel autóval 1997-ben voltunk kint, amikor fél Erdélyt bejártuk. Erdélyben minden alkalommal Papp Zoliéknál kötöttünk ki. Zoltán és Ilonka nagyon vendégszeretők voltak. Ők is többször voltak Kecskeméten és akkor minden esetben nálunk szálltak meg. Zoltán és sógora Csuka Sándor

92