Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)

Előadások–Tanulmányok - Somogyvári Ágnes: Honfoglalás, honfoglalók a IX–X. században a Duna-Tisza közén. (Rövid áttekintés a régészeti leletek tükrében)

aranyozott ezüst, füles rozettás lószerszámveret, körte alakú kengyelpár, csikózabla töredéke, és a fanyereg díszítésére szolgáló csontfaragványok. Ezeknek a csont- faragványoknak a segítségével készítette el László Gyula a honfoglalók nyergének rekonstrukcióját. Ez a nyereg szerkezetében nagyon hasonlított a tiszafüredi nyergesmesterek által készített pásztor nyergekhez. A többi honfoglalás kori temetőt már csak felsorolásszerűen, a teljesség igénye nélkül említem meg: Bátmonostor-Kispuszta 3 sír, Pintér tanya 1 sír, Csólyospálos 5 sír (a leletanyag a II. világháborúban megsemmisült), Harta 3 sír, Kecel-Lehoczky tanya 2 sír, Vádéi dűlő 6 sír, Lajosmizse 1 sír, Madaras- Arvai dűlő 6 sír, Kenderföldek 20 sír, Nyárlőrinc-Bogárzó dűlő 1 sír, Oregcsertő- Csornapuszta 1 sír, a Homokbányában előkerült leletekből nem állapítható meg a sírszám, Solt-Kalimajomál ugyanez a helyzet, Szalkszentmárton-Paréjoshát 10 sír, Tass- Egecsepuszta 1 sír.

A temetők harmadik típusát azok a temetők jelentik, amelyek használata a X. században kezdődött és használatuk kiterjedt a XI. századra is. Ilyen temető került elő Kiskunfélegyházán a Kántordombon. 1975-ben került sor a feltárásra, melyet Biczó Piroska és H. Tóth Elvira végzett el. A homokkitermeléssel kb. 30 sírt tettek tönkre, 31 sír feltárására nyílott lehetőség. Ebbe a csoportba tartozik a Homokmégy-Székesen az utóbbi években feltárt temető is. Az ásató régész, Gallina Zsolt feltételezése szerint a temető használata a X. század középső harmadában kezdődött és a XI. században is folytatódott, illetve zárult le. Ide tartozik a Városföld-Szarvas-tanyán, Lászlófalván (ma Szentkirály) és a Kecskemét-Cédulaházi dűlőben feltárt temető is.

Ha térképre rakjuk a lelőhelyeket, azt látjuk, hogy a megye egész területén elszórtan kerülnek elő a honfoglalás kori lelőhelyek. A megyehatáron túllépve a mai Csongrád megye területén egy kicsit más a helyzet. Itt is alapvetően temetők kerültek elő, ezért ezeket vesszük számba. Az előkerült lelőhelyek zöme a Tisza ártere és a Maty- ér által közrezárt területen helyezkedik el, valamint a Kiskundorozsma környéki lelőhelyek a Maty-ér Ny-i oldalán csoportosulnak.

1889-ben került elő a Szeged-bojárhalmi női sír. A feltárást Reizner János végezte el, a női sír mellett, annak közelében 4 férfisírt is feltárt. A női sír gazdagságában a balotaszállási temetkezéshez hasonlítható. A Csongrád megyében feltárt Duna-Tisza közére eső temetkezésekből kettőt emelünk ki. Az egyik a Sándorfalva-Eperjesen feltárt temető, ahol 107 sírt tártak fel. Az itt eltemetettek a X. századi középréteghez tartoztak. A másik jelentős temető Algyőn került elő, 82 sírt tártak fel, ezzel a temetőt teljesen feltárták. Az ásató Kürti Béla megfigyelése szerint a harcosok nagy száma volt meglepő, 10 Íjász és egy szablyás harcos került elő. A harcosok nagy száma alapján Kürti Béla azt feltételezi, hogy ennek a népességnek a Tisza gázló védelme volt az elsődleges feladata. Ugyancsak Kürti Béla vizsgálta a Maros toroknál lévő honfoglalás kori lelőhelyeket. Megállapításaiból mi most a Duna-Tisza közötti területre vonatkozókat emeljük ki. Megállapította, hogy a lelőhelyek laza csoportokat alkotnak. Ilyen csoportot alkotnak a Rúzsa, Ásotthalom, Mórahalom környéki temetők, a Röszke környéki temetők, és a Szeged környéki temetők. Ezek a temetők mintegy körülveszik a Kürti Béla által Bojárhalom-jánosszállási csoportnak nevezett temetkezéseket. Ez a csoport egy kb. 12 km-es átmérőjű körben 15 lelőhelyet jelent. Ebbe a csoportba tartozik a bojárhalmi női sír, és a középpontban helyezkedik el a zsombói magányos lovassír, melyet Lőrinczy Gábor mentett meg. A sírból lószerszám, íjcsontok, nyílhegyek és ezüst övdíszek kerültek elő. Kürti Béla úgy gondolja, hogy ezek a temetők, leleteik és elhelyezkedésük alapján egy rangos, X. századi nemzetség szállásterületének központját sejtetik.

11