Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Bereznai Zsuzsa: Etnikus sztereotípiák a népi humorban
- Nincs, gazda, semmi hiba... Nincs, nem lett semmi hiba. Az éjszaka villa hánya, villa hánya, egyszeresük csattogott, belevágott a villám az akolba. Három ökör megdöglött... Nincs, gazda, semmi hiba... Sükösd lakóit muszkák, muszkóvi névvel csúfolják, a falut pedig Muszkaországnak hívják tréfásan a szomszédos településeken, mivel az „színorosz”.12 A dusnoki horvátok gúnyneve a vadrác és a botos magyar. A szomszéd falu, Bátya lakóit ugyancsak a vadrácok tréfás jelzővel illetik. Dusnokon a bajaszentivániakat bunyevácoknak ismerik, azt tartják róluk, hogy ők magyarok, de rácok. A rác mellett a tót népi elnevezés is hordoz némi negatív felhangot. A Csanádiak Kecel lakóit keceli tótoknak csúfolják. Dusnokon a szomszédos miskeieket gúnyolják így - egyébként jó véleménnyel vannak róluk: a miskei tótok jókedvű nép, dolgoznak is, barátságosak. A cigányságot is számos tréfás népi elbeszélés veszi célba, a cigányokról szóló csúfoló történetek a XIX. század második felétől országszerte elterjedtek voltak.13 A Jól áll, mint cigánynak a hazugság (Dobre stojí, ako klamstro Cigánovi) szólás Baja környékén ismeretes.14 Vidékünk németjeit a szorgalmas, praktikus, nyakas sváb jelzőkkel illetik. A nádudvariakat sváboknak csúfolják a szomszédos települések magyar és délszláv falvaiban. Dusnokon a nádudvari és a császártöltési svábokra azt mondják, hogy azok kuporgatós svábok, megfogják a pénzt, nem adnak ki szívesen belőle. A következő tréfás népi elbeszélés szereplői: két magyar katona és a svábok. Ballószögön mesélték.15 Két magyar katona megy hazafelé szabadságra. Aztán sváb községben mennek. Kinn van az asszony meg az ember, kapálnak. Kapálnak kinn a szőlőben, de már mikor érik a szőlő. Oszt kérnek szőlőt a magyar katonák, de nem adnak a németek, hát sajnálják a szőlőt. Előveszi a magyar katona a kenyeret meg a bicskát, oszt akkor szeli azt szegény így a szeme mellett. Nézi az asszony, mondja az urának:- Nézd... Adjunk neki... Nézd már, mindjárt kiszúrja a szemit. Oszt adtak nekik szőlőt. Ötték a szőlőt, a bicska megy így járt a kezében.- Nézd, adjunk még neki... Mindjárt kiszúrja a szemit. Jóllaktak a katonák, de még mindig nem szúrták ki a szemüket... Afajszi matyók csúfoló pontos értelmére már nem emlékeznek Dusnokon, csupán azt tartják róluk, hogy a fajszi matyók tiszta magyarok, s azért nevezik őket matyónak, mert nem tudnak rácul. 12 EA 11239. Horváth Terézia gyűjtése 1970-ben Baján. (Néprajzi Múzeum, Etnológiai Adattár) Valószírűleg egy német lexikonból átvett téves német fordítás alapján terjedt el az a nézet, hogy Sükösdre ruténokat telepített Mária Terézia a XVIII. században. Ezt a tévedést néhány helytörténész is átvette, s a népi köztudatban is meggyökeresedett. A történeti forrásokban nem található nyoma ruszinok Sükösdre terlepítésének. (Dr. Bárth János szíves közlése.) 13 KOVÁCS Ágnes - BENEDEK Katalin 1990. 18. 14 Ismeretlen gyűjtő kézirata a Katona József Múzeum Néprajzi Adattárában (KJMNA 626.97), a gyűjtés ideje: 1938. a monori vásárban. 15 BEREZNAI Zsuzsanna 1998/B 212. 92
