Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)

Kovács Endre: Szontai sokác summások a Bácskában (1945–1995) (Adatok Szonta néprajzához)

KOVÁCS ENDRE

SZONTAI SOKÁC SUMMÁSOK A BÁCSKÁBAN (1945-1995) ( ADATOK SZONTA NÉPRAJZÁHOZ )

Szonta Duna menti település. A folyótól 6 km-re fekszik.Közigazgatásilag ma Apatinhoz tartozik. Területe 127 km2, amelynek egynegyedét a hajdani kincstári erdő képezi. Határának fölső része sovány, szikes, alsó része pedig a termékenységéről ismert szontai rét.

Az utolsó (1991 -es) hivatalos népösszeírás adatai szerint, lakóinak száma 5.990 lélek, háztartásainak száma 2.038, lakásainak száma 2.039. Nemzetiségi hovatartozását tekintve, szám szerinti rangsorolásban, a faluban él:

461

horvát

%

57,78

904

jugoszláv

15,10

388

sokác

6,48

368

szerb

6,14

327

magyar

5,46

183

roma

3,06

168

román

2,80

77

ismeretlen

1,29

63

hovatartozását titkolja

1,05

13

macedón

0,22

9

német

0,15

8

montenegrói

0,13

21

egyéb

0,34

Összesen: 5.990 lélek 100,00

Szonta lakóinak nagyobb része tehát római katolikus horvát, illetve sokác, akik a környék summásainak hírében állanak, ami ritkaság a Bácskának ezen a részén, és a falu nevezetességét is talán ők képezik.1

A summás életmód itt nagy múltra tekint vissza, mivel a falu határában jelentős nagybirtokok terültek el. 1890-ben Fernbach Bálintnak 2.514 ha, Gräber Miklósnak és társainak 1.743 ha, Weindl Mórnak 467 ha földje volt.A három tulajdonos a szontai határ egyharmadát birtokolta.

A szántóföldek másik része többnyire a faluban élő, jelentős számú németség tulajdonában volt. Mellettük 800 magyar is élt, akiknek száma az eltelt száz év alatt tetemesen csökkent.

Szontán nem csak summások éltek. Az agrárproletárok jelentős része a Trianon utáni időkben is szolgának vagy béresnek szegődött a doroszlai, sztapári, prigrevicai tanyákra, ahol családjával élt, és előre megszabott, természetbeni juttatásokért dolgozott.2

Ezenkívül a szántóföldi növények ápolására a parasztgazdaságok napjainkig fogadnak napszámosokat, kiknek pénzben fizetnek órabért/

Summások a birtokon meg a magánvállalkozók cséplőgépein dolgoztak, végeztek szezonális mezőgazdasági munkákat.4 A gazda, az intéző és a bandagazda közvetítésével

55